A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttem, jelenleg hol zajlanak építkezési munkálatok a városban. A gombaként szaporodó társasházak mellett több középület és egy templom is szerepel az összeállításban.
A napokban lebontották a Béke téri Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI tornatermét. Ha minden igaz, egy jóval nagyobb, egészen pontosan 462 négyzetméteres torna- és táncterem épül a helyére, emellett sor kerül a nyílászárók cseréjére, a régi épületrész tetőszerkezetének felújítására, azon belül a Lövölde utcai szárny tetőtérének beépítésére - ahol három foglalkoztató és egy 100 négyzetméteres kórusterem kap majd helyet - valamint egy új sportpálya kialakítására is összesen 891 millió forintból. Mindemellett a homlokzat is megújul majd, de egy másik beruházás keretében.
A vasútállomással szemközti, L alakú, egyemeletes, tizenegy tengelyes, nyolc tantermes, sátortetős iskolaépületet 1942-43-ban építették a város második polgári fiúiskolája számára, az "iskolaépítő" Széll László tervei alapján - az építész méltán remélte, hogy a vasúton érkezőkre kellemesen fog hatni e - Schmidl Ferenc műszaki tanácsos szavaival élve - "szolid, tartós, jó és vidéki környezetbe illő szép" épület az állomásra néző, homorú homlokzatának novecentós ízű oszlopos árkádsorával. A munkálatokat Tóth Ferenc építőmester irányította. Sajnos időközben megnőttek a költségek a háborús viszonyok miatt, ám a kultuszminisztérium magára vállalta az áremelkedésből fakadó többletköltséget, így végül felépülhetett a (most lebontott) tornaterem is, melynek padlásterében tantermeket, kézimunkatermet, ének- és zenetermet, ifjúsági könyvtárat, valamint cserkész szobát is kialakítottak. A tanítás 1943. november 3-án kezdődött meg hét osztályban, ekkor még Horthy Miklós kormányzó nevét viselte az intézmény, és végül lányok is járhattak ide, mivel a városnak nem volt állami lánypolgárija. Az épület berendezését is Széll László tervezte, ám abból minden elpusztult, amikor az 1944. szeptember 19-ei harcok folyamán leégett az iskola.
A néhai tornaterem
Az újjáépítésben részt vettek a tanárok, a szülők és a diákok is. A helyreállítást követően általános iskolaként működött tovább. 1959-ben felépült egy nyolc tantermes, "szocmodern" (és eredetileg lapostetős) épületszárny, melyet Pordán H. Ferenc tervezett. A két építészeti korszakot egy lábakon álló, könnyed, üvegezett folyosó hidalja át.
1978-ban újabb tűzeset történt: kiégett a tornaterem, a lángok martalékává vált a teljes tetőszerkezet. Felmerült, hogy lapostetővel építik újjá, végül úgy döntöttek, hogy az eredeti formában állítják vissza, de a tetőtéri helyiségeket megszüntetik.
A Béke Téri Általános Iskolát 1996-ban összevonták a Kodály Zoltán 12 évfolyamos Ének-Zenei, Művészeti Iskolával. Hogy egy helyen folyhasson az oktatás, újabb bővítésre volt szükség: a 2001-2002-es tanévben megtoldották egy emelettel a Pordán-féle épületet.
A legizgalmasabb projekt kétségkívül a Baptista Gyülekezeti Ház templommá bővítése. Megjegyezném, utoljára a kilencvenes években épült templom Székesfehérváron. A "SzépCél"-nak elnevezett beruházás első fázisában megépül az imatornyos homlokzat, valamint bővül a fogatótér - ennek összköltsége 150 millió forint, melynek 90 százalékát a hívek adták össze. Az új épületet, melynek a második ütemben elkészülő imaterme 350 fő befogadására lesz alkalmas, Pozsgai Angéla építészmérnök tervezte, aki egyébként a gyülekezet tagja. A munkálatok záróakkordjaként mélygarázs is épül majd.
A fehérvári baptista gyülekezet 1931. július 29-én alakult. A Széchenyi utcai gyülekezeti házat 1981-ben építette az akkor még csupán 79 tagot számláló közösség.
A készülő templommal szemközti épület mögött, a Hosszúsétatér elején - egy régóta üresen álló villamossági szaküzlet helyén - pedig 2X34 lakásos társasház épül Novák Róbert tervei szerint.
Javában zajlik a Vörösmarty tér 12-es számú, műemlék lakóház rekonstrukciója. Az építtető cég ügyvezetőjének nyilatkozata alapján "az utcakép nem fog változni", ám a régi-új épület már egy "modern, korszerű, lifttel felszerelt ingatlan lesz". Az udvarában egy új, tizenhét lakásos társasház is épül Karé Krisztián tervei alapján. A több mint egymilliárd forintos építkezések várhatóan decemberben érnek majd véget.
A téglalap alaprajzú, egyemeletes, nyeregtetős, romantikus lakóházat 1860 körül építették. Nem kizárt, hogy az egész romantikus házsort (a Vörösmarty tér 4-től kezdődően) a város híres szülötte, Ybl Miklós tervezte, bár az Ybl összes című könyvben csupán a középső három épület szerepel az "Ybl-dilemmák" fejezetben.
Az elmúlt évtizedekben olcsón bérelhető szociális bérlakásokként funkcionáltak az épület lakásai. Mivel a ház szerény bevételei nem tudták fedezni a szükséges karbantartások költségeit, állapota erősen leromlott. Statikai problémák miatt ki kellett üríteni, 2008-ra csupán egyetlen lakója maradt. Az önkormányzat - milliárdos forrás híján - végül az értékesítés mellett döntött.
Nem sokára (a tervezet szerint áprilisban) befejeződik a Szent Imre Általános Iskola felújítása és átalakítása. Az utcai homlokzat már kész, és a tetőszerkezet is teljesen újjáépült. Az egyházi iskola 1,85 milliárd forintos beruházás keretében újul meg.
Az L alakú, kétemeletes, előkertes, neobarokk "palota" 1929-ben épült fel a Székesfehérváron nevelkedett Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter segítségével a Ferenc József Nőnevelő számára. A különleges "sarok nélküli saroképületet" a fehérvári születésű Fábián Gáspár és a mellette tanuló (később a város egyik legjelentősebb építészévé váló) Molnár Tibor tervezte.
Átalakul a Kossuth utcai Széchenyi-palota is: a tetőtér beépítésével nyolc új lakást alakítanak ki. A munkálatokkal várhatóan júniusban végeznek.
A Széchenyi-palota 2018-ban.
Széchenyi Viktor neoklasszicista magánpalotáját a város egyik legjelentősebb építésze, Say Ferenc tervezte 1900 körül. A gróf az emeleti helyiségeket átengedte a Vörösmarty Kör számára, amelynek tagjai az I. világháború után az egész épületet megvásárolták - a húszas évektől itt rendezték meg többek között a hagyományosan a báli szezon nyitányát jelentő Vörösmarty-bált. A II. világháború után művelődési ház lett belőle, amely később Pintér Károly munkásmozgalmi mártír nevét vette fel. Díszeitől minden bizonnyal még a múlt rendszerben fosztották meg. Jelenleg irodaház és üzletközpont, valamint a Vörösmarty Társaság székháza.
Tulajdonképpen befejeződött a Bartók Béla tér felújítása, melynek költségvetése több mint 320 millió forint volt (ebből 261 millió uniós forrásból állt rendelkezésre) - noha Kornis Gyula szobrát még nem helyezték vissza, és a teret keletről határoló Oskola utca végleges burkolatkialakítására sem került még sor, de utóbbi csak a Szent István Király Múzeum Rendházépületének felújítása után valósulhat meg. Habár egy kivételével az összes fát megőrizték, az egész tér leburkolásával elvesztette ligetes hangulatát a hely. És igencsak furcsa látványt nyújt a Széchenyi-ház előtt álló öreg platán "beépítése" - a fa pódium elvileg miniszínpadként fog funkcionálni amellett, hogy védelmet is nyújt a fának. Jó pont viszont a Kultúrház előtti, régóta használaton kívüli medencetér megszüntetése - a tervek szerint időnkét egy nagyobb szabadtéri színpad foglalja majd el a helyét. Tetszik az is, hogy egyedi - a térre utaló - grafikát kaptak a virágládák és a hulladékgyűjtők.
Az eredetileg XI. Ince pápa nevét viselő tér 1936-ban két lakóház lebontásával került kialakításra. A térrendezés Schmidl Ferenc nevéhez fűződik csakúgy, mint a déli oldalon található Kultúrház tervezése, amely 1940-42-ben épült novecento és skandináv hatásokat ötvöző stílusban - valójában Aba-Novák Vilmos világhírű alkotása, a Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannó elhelyezésé céljából. Zárterkélyének gyönyörű mozaikdíszítését és az alatta álló szobrokat, Kézai Simon és Kálti Márk figuráit is Metky Ödön készítette (az épületet eredetileg Jálics Ernő szobrai díszítették, de azok megsemmisültek a háborúban).
A keleti oldalon a ciszterci gimnázium régi épülete, szemközt az új található - a fiatalabb, 1937 és 1941 között épült, enyhén novecentós hatásokat mutató iskolaépület Csánk (Rottmann) Elemér tervezése.
A hírek szerint jól halad az imént szóba került Fő utcai múzeum felújítása és korszerűsítése, mely során egy új, 620 négyzetméteres és mintegy 8 méter belmagasságú, "XXI. századi" előcsarnok is felépül az egykori rendház gazdasági udvarának beépítésével. Az Árpád-ház program keretében megvalósuló, 5,3 milliárd forintos beruházás a tervek szerint október végére fejeződik be.
A barokk épületet a jezsuiták építették 1744 és 1763 között Paul Hatzinger tervei alapján. A rend 1773-as feloszlatása után 1786-ig a pálosoké lett, majd a következő 27 évben katonai élelemraktár volt, a francia háborúk idején (1805-1809) pedig katonai kórházként szolgált. A városban ma is jelenlévő ciszterci rend 1813-ban kapta meg a rendházat a templommal egyetemben. A II. világháború után diákkollégiumnak foglalták le. Múzeumi kezelésbe 1978-ban került. A tűzfalát (és az Ady Endre utca 2. homlokzatát) díszítő Mátyás-emlékmű Melocco Miklós alkotása, 1990-ben, az "igazságos" király halálának 500. évfordulóján avatták fel.
Megújulnak a Szekfű Gyula utcai egészségügyi épületek is. A 9. szám alatti rendelőintézetet 538 millió forintból újítják fel - a várhatóan 2022 áprilisának végére elkészülő, kibővített, valamint akadálymentesített épületben hét felnőtt háziorvosi és nyolc fogorvosi alapellátásnak lesz új helye. A szomszédos Egészségházat (azaz a Pszichiátriai Gondozó, a Tüdőgondozó, valamint a Bőr- és Nemibeteg-gondozó Intézet épületét) is felállványozták, de ezen munkáltatok részleteiről még semmi biztosat nem tudni.
Az úgynevezett Egészségház 1941-ben készült el Kotsis Iván tervei alapján. A másik épület hasonló korú, de csak 1975 óta működik orvosi rendelőként.
Március 1-jén végre megkezdődött a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság főépületének renoválása. A tervek szerint szeptemberre a tetőszerkezet és a teljes homlokzat is megújul.
A Budai út és a Deák Ferenc utca sarkán álló, hatalmas, neobarokk épületet Szabó József kőművesmester építette az 1920-as években. Eredetileg három emeletes volt, és bérpalotaként funkcionált. A háború után 1956-ig az ÁVH székhelyeként működött. Története során többször is átalakították, legutóbb 1972-ben.
Sajnos nemsokára végleg lekerülnek az óriási neonfeliratok a mintegy húsz éve bezárt Köztárság (lánykori nevén: Alba) Mozi épületéről, amelyben kőtár, kutatóintézet és ideiglenes látogatóközpont kap majd helyet - a belső terek bontása már el is kezdődött. A 3,963 milliárd forintos beruházás keretében egy 350 négyzetméteres pinceszint is létesül - ott fogják tárolni az egykori koronázó bazilika köveit, illetve az Árpád-ház kutatóintézet iratanyagait. A vezető tervező Karácsonyt Tamás.
A moziként és bérházként is funkcionáló, visszafogott modern épület 1939-ben készült el, tervezője Hübner Tibor. Tekintélyes belmagasságú, és igencsak korszerű nagyterme mélyen benyúlt az udvarba - eredeti kialakítása remek akusztikát eredményezett, a nézőtér alatt az akkoriban merőben újszerű légfűtés kiépített csatornarendszere húzódott. Nagy kár érte...
A régi filmszínházzal szemközt (a 2008-ban lebontott Árpád szálló helyén) pedig nemsokára a végéhez ér az ötven lakásos "Belváros Resort" építése. Sajnálatos módon ez a jellegtelen, terjengős (3629 négyzetméteres, valamint 13,5 méter magas) társasház nagyon rátelepszik a Zsuzsanna-forrás apró ligetecskéjére.
Annak idején még volt alkalmam a bontás előtt megörökíteni (igaz, csak telefonnal) a szecessziós jellegű homlokzattal épült házikót (melynek ornamentikája a postapalotáéhoz hasonlított) a Horvát István utca 26. alatt. Helyén egy jellegtelen társasházat húztak fel a közelmúltban.
A Budai út 28-as szám alatt is épült egy új társasház. Ezzel csak az a probléma, hogy - mint a mai épületek zöme - mit sem törődik a környezetével (a szemben lévő ház tervezője legalább próbálkozott, bár nem sok sikerrel...). Véleményem szerint mindenképpen változtatni kellene e tendencián.
Forrásaim:
- szekesfehervar.hu
- fmc.hu
- feol.hu
- fehervartv.hu
- nyolcezer.hu
- Entz Géza Antal: Magyarország műemlékei - Székesfehérvár
- kodaly-szfvar.sulinet.hu
- Magyar Építőművészet, 40. évfolyam, 9. szám, 1941. szeptember (Schmidl Ferenc: Székesfehérvár újabb iskolái)
- nagyvofely.hu
- műemlékem.hu
- Demeter Zsófia - Gerencsér Ferenc: Székesfehérvár anno...
- Mérnökök Fejérben - 2011
- Fitz Jenő: Székesfehérvár (Panoráma - Magyar városok sorozat)
- argus-kft.hu
- belvarosresort.hu
Rolf Singer
