A két világháború között kiteljesedő art deco volt az első művészeti stílus, mely a világ minden tájára eljutott - így természetesen Magyarországra is, ám politikai okok miatt a magyar építészetben nem vált meghatározóvá: a hazai art deco épületállomány a szecessziós tizedét sem éri el. Székesfehérvár ráadásul országos viszonylatban sem tekinthető az art deco fellegvárának, ám azért itt is akadnak egészen különleges képviselői. Viszont e kor építészetét az átfedések jellemzik: a fehérvári építészekre az art deco mellett erősen hatott a Bauhaus, illetve a római iskola (novecento) szellemisége is, és sok épület több stílus jegyeit is magán viseli.
Úgy döntöttem, hogy a teljességre törekedve, de annak igénye nélkül összegyűjtöm a város art deco stílusú, illetve hatású épületeit és építészeti elemeit. Először fellapoztam Bolla Zoltán A magyar art deco építészet című irományának köteteit, ám ezekben a könyvekben több olyan fehérvári épület is szerepel, melyekről nekem más ismereteim voltak. Úgy éreztem, hogy egy szakértő segítéségre van szükségem, aki ráadásul sokkal jobban ismeri Székesfehérvárt: ezért írtam Csutiné Schleer Erzsébetnek, aki aztán véleményezte az általam küldött listát, sőt ki is pótolta olyan remekekkel, melyek egy részét azelőtt egyáltalán nem is ismertem.
Az építésztől tudtam meg azt is, hogy a vasúton túl, a Bercsényi utcában is vannak art deco épületek, ráadásul két egymással szomszédos lakóházról van szó. Mindkettőt Philipp István tervezte - a ciszterci gimnázium kiváló rajztanára építésznek sem volt utolsó. A 35. számú ház 1913-ban készült el. Philipp a homlokzat szolid visszaugrasztásával játékos mintázatot rajzoló keretet adott a bejáratnak, mely szemöldökpárkányát egy címerpajzson "pihenő", stilizált bagoly-figura koronázza. Magyar viszonylatban meglehetősen korainak számít, ámbár a magyar art deco építészet egyik legjellegzetesebb szimbólumának tartott budapesti Parisiana mulató még korábban, 1907 és 1909 között épült Lajta Béla tervei alapján.
A 37. számú lakóház főhomlokzata már mozgalmasabb: a délnyugati sarkát egy kis előcsarnokkal rendelkező és előreugró "csonkatorony" zárja, míg a másik oldalán egy oromzatos rizalit emelkedik ki. Ez utóbbin egy címerplasztika töri meg a felső övpárkány vonalát - a pajzson egy várbástya látható. Az utcafronttól kicsit beljebb helyezkedik el, kertkapuján pedig az 1927-es évszám olvasható, ami némileg csalóka, mivel maga a kerítés már a közelmúltbeli felújítás terméke - csupán ügyes stílusgyakorlatról van szó.
A Barth-ház anno. A képek Bándy Márta gyűjteményéből származnak.
A Várkörút északi szakaszán kiépült villasor egyik legkülönlegesebb eleme - és egyetlen art deco stílusú villája - a Barth-ház, mely 1930-ban épült a Felsőkereskedelmi Iskola igazgatója, dr. Barth Rezső számára, Schmidl Ferenc tervei alapján. Az egyemeletes, magastetős épület oldalához egy szintén egyemeletes, de előtetős bejárati rész csatlakozik. A főhomlokzatot középen kovácsoltvas korlátú erkély díszíti, de érdemes megfigyelni a telek kerítésének rácsait is. A régi fotókon látszik, hogy eredetileg zsalugáteres ablakokkal rendelkezett.
A nagy gazdasági világválság tetőzése után fordulópont állt be a magyar építészetben: a modern felfogás került többsége, közintézményt pedig többé már nem terveztek történelmi stílusokban. Jó példaként szolgálnak erre a változásra a Szekfű Gyula utcai iskolák, melyek az egykori vásártér területéből kapott helyen épültek fel. Míg a Téli Gazdasági Iskola 1928-ban még a historizmus jegyében (neobarokk stílusban), a Magyar Királyi Állami Gróf Klebelsberg Kunó Polgári Fiúiskola három évvel később már art deco szellemben - puritán vöröstégla architektúrával és míves növényi ornamentikával - készült el. A ma már II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolaként működő, középen kétemeletes, két oldalszárnyas épület Orth Ambrus munkája.
A Nemzeti Bank székesfehérvári fiókjának épületét Hübner Tibor tervezte - e műremek 1936-ban annak a parknak (Zichy liget) az északi részén épült fel, melyet még az építész nagyapja, Hübner Nándor elképzelései szerint alakítottak ki. A klasszicizáló épület főbejárata pilléres-architrávos, míg hosszhomlokzatát lizénák tagolják - itt a földszinti ablakok felett gyönyörű szép emberfejes faragványok láthatók. Érdekesség az alkotóval kapcsolatban, hogy ő tervezte a nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékművet is, mely talán országunk legszebb art deco stílusú képzőművészeti műalkotása.
A tisztán art deco épületek közé sorolható még a Szekfű Gyula utca 14. számú, örökzöldek mögött megbúvó villa, melynek - ismeretlen - tervezője barokk motívumokból merített: figyelemreméltóak a voluták és a bejárat díszes kovácsoltvas mellvédrácsa.
Molnár Tibor épületeit inkább a Bauhaus tisztasága, minimalizmusa jellemzi - az általa tervezett házak egésze tehát nem tekinthető tisztán art deco-alkotásnak, de a részleteken igenis érződik a stílus hatása. Nem véletlenül, hiszen az art deco és az alapvetően a derékszögeket kedvelő Bauhaus sokszor összemosódott. Saját lakóháza - mely 1933-ban készült el - az íves lépcsőház, a kerek ablakok és a bejárat téglajátéka miatt mondható art deco beütésűnek. A karakteres alkotás ihletforrása az Árkay Bertalan által tervezett budapesti Beretvás-villa lehetett.
Le Corbusier francia építész úgy gondolta, hogy a luxus óceánjárók - áramvonalasságra és funkcionalitásra törekvő - formálása kell, hogy hasson az építészeti tervezésre. Eme áramvonalas, úgynevezett "streamline" építészet remeke a várkörúti Eppinger-ház is, melyet szintén Molnár Tibor tervezett. A téglagyáros Eppinger Ignác magánvillájának terasza hajófedélzethez hasonlít, de mérvadó még az art deco hatás szempontjából a téglabélletű kapualj és az ezzel azonos téglajátékot mutató kerítésoszlop is.
Az egykori korcsolyapálya melegedője. Fotó: Molnár Tibor (SZIKM Fotótár).
Molnár Tibor több "streamline" típusú épületet is tervezett, ám az egykori Ady Endre utcai korcsolyapálya 1937-es építésű melegedő épületét 2007-ben elbontották. De hasonló karakterrel bír a Csíkvári úti "cédulaház" és a Budai út és a Királysor sarkán lévő, 1940-es évekre datált, íves záródású üzletház is - feltehetően ezek is Molnár Tibor munkái. Sajnos a közelmúltban mindkét épületet átalakították.
A városi strandfürdő L alakú, lekerekített végű öltözőszárnyai ugyancsak a "streamline" építészethez sorolhatók - az ívelt térfalak, illetve a lapostetőn kialakított napozók révén eme építmények is hajófedélzet illúzióját keltik. A Csitáry-éra legnagyobb beruházásaként elkészült létesítmény tervezőjeként Mattyók Aladárt jegyzik, ám a fürdő (sajnos elpusztult) vendéglőépülete valójában Schmidl Ferenc munkája volt, az öltözőként funkcionáló, jellegzetes építményeket pedig valószínűleg - a kiírt pályázatot eredetileg megnyerő - Molnár Tibor tervezte, és Mattyók csupán a technológiáért volt felelős. Az ezekhez hasonló elegánsan lekerekített sarkú és díszítés nélküli épületek voltak az art deco lecsengő, utolsó szakaszának termékei.
A háromszög alakú telekre épült "vasalóház" stílusában valamelyest eltér Molnár Tibor korábbi, elsősorban Bauhaus jellegű munkáitól: ahogy Csutiné Schleer Erzsébet fogalmazott levelében, eme különleges épületben "vidáman dúl a novecento" (leginkább a bejárati kapuzatának sávján érhető tetten), mely az akkori kormányzat részéről többé-kevésbé elfogadott modern irányzat volt. Íves formai megoldásain viszont az art deco hatása érződik. Tulajdonképpen a három említett stíl igencsak harmonikus és egyedülálló elegye.
A novecento szellemében épített, a történelmi belváros barokk házait egyszerűsített formában idéző Kotsis Iván-féle bérházakon, az 1938-as "TÉBE bérházon" (Szent István tér), illetve az egy évvel később elkészült, egyesek által "Gyöngyvirág-házként" ismert Budai úti saroképületen is fellelhető némi art deco-beütés: érdemes jobban szemügyre venni a konzolokon nyugvó zárterkélyek díszítéseit - nem mellesleg az utóbbi lakóházon egy jellegzetesen magyar, barokkos art deco díszítés látható.
Széll László vasútvidéki iskolái aprólékos gonddal és alapos tudással készült, népies részletekkel bíró modern építészeti munkák, az 1938-as Szent István Középfokú Gazdasági Tanintézet (ma Vasvári Pál Gimnázium) épületének néhány eleme pedig magán hordozza az art deco jegyeit: a lépcsőkorlát, az utcai vaskorlát, valamint a földszinti és az alagsori ablakok védőrácsai, illetve meg kell még említeni a barokkos, csillagmintás mellékkapuzatot is.
Ugyancsak a vasmunkái révén említhető meg e felsorolásban a ciszterci gimnázium új épülete, melyet Csánk Rottmann Elemér tervezett. Hasonló zászlótartó fedezhető fel egy a Bolla-könyvben szereplő nagykanizsai épületen (Király utca 47.), de még érdekesebbek a szép novecento iskola kapuinak, valamint ablak-, illetve erkélyrácsainak egyedi és többnyire figurális díszítései. A finom lakatosmunkákat Jungfer Gyula lakatos- és fémárugyára végezte.
És egy egyszerű családi háznak is lehetnek valódi art deco vasrácsai, jó példa erre a Távírda utca 16. számú, téglasávos homlokzattal rendelkező lakóépület, mely - a kertkapun olvasható évszám szerint - 1936-ban épült.
A Megyeház utca 22. szám alatti bejárat igencsak különleges - itt látható Magyarország egyetlen kubofuturista kilincse, mely statikus mivolta ellenére is dinamizmust sugároz (az art deco egyik fő forrása az avantgárd volt, ám hazánkban politikai okokból az ezen művészeti irányzatokból táplálkozó alkotások mellékutcákba kényszerültek).
Az 1938-as emlékévre elkészült a Szent István kori bazilika feltárt maradványait bemutató szabadtéri romkert kialakítása. A neoromán stílusú mauzóleumot és a hozzá kapcsolódó kőtár épületét az ásatásokat és a rekonstrukciót irányító Lux Kálmán fia, Lux Géza tervezte, és az ő rajzai alapján készültek el az ablakrácsok, illetve az épületegyüttes kőfaragványai is - utóbbiak kivitelezését Madarassy Walter szobrászművész végezte. A beltéri ablakfestményt pedig a műfaj legjelentősebb képviselője, Árkayné Sztehló Lili készítette. Eme gyönyörű szép műalkotások az art deco épületszobrászat, illetve üvegfestészet mesterpéldái.
Az art deco behatású épületek közé sorolhatók a Géza utca lekerekített sarkú, igényes családi házai, valamint a Béke téri "Gomba" - a "streamline" karakter ezeken is nyakon csíphető.
A rádióállomás adóépülete 1924-ben. Forrás: Postamúzeum
A rádióállomás központi adóépülete és trafóháza néhány évvel ezelőtt. Fotók: Csutiné Schleer Erzsébet
Csutiné Schleer Erzsébet a behatást illetően megemlítette még a maroshegyi Rádiótelep egykori üzemi épületeit is. A Székesfehérvári Rádióállomás volt az ország első igazi rádióállomása - színvonalas épületei, valamint a 152 méter magas acélszerkezetes adótornyai 1923-ban épültek. Sajnos miután 2009-ben magánkézbe került a terület, az építményeket "szépen" sorban elpusztították: először az adótornyokat döntötték le, majd lebontották a 35 kV-os elektromos elosztót is, és mint nemrég kiderítettem, mára minden elpusztult. A régi telep helyén lakópark épül.
Thomas Antal modern, funkcionalista épületei ugyan szerepelnek Bolla Zoltán könyvében, de maga a szerző is megjegyzi, hogy csupán minimális homlokzati téglajátékukkal kötődnek az art decohoz. Csutiné Schleer Erzsébet a következőt írta az 1938-ban épült Szent István Központi Elemi Iskoláról: "számomra rendkívül előremutató, egyedi modern épület". Bárhová is soroljuk, az íves főhomlokzatú Széna téri épület méltán nevezhető az ipar- és festőművészként is jeleskedő, verseci születésű építész mesterművének, és Fehérvár egyik legszebb ékességének. Tetőzete a II. világháborúban leégett, azóta lapostetős.
A Rákóczi u. 4. számú, 1937-es, Hübner Tibor tervezte üzlet- és bérház tulajdonképpen csupán a látványos, sarkon átforduló zárterkélysora révén említhető az "áramvonalasok" között. A fehérvári építész család sarja a Bauhaus szellemében alkotta e művét, mely ennek megfelelően eredetileg lapostetővel rendelkezett.
A II. világháború után már Magyarországon sem készültek art deco épületek - itthon természetesen az építészetben is a szocialista realizmus lett az egyeduralkodó stílus egészen 1956-ig. Molnár Tibor a szocreált - nagyon találóan - az egyfajta csenevész klasszicizmus és a modern funkcionális építési irányzat közötti ízlés háborúságnak nevezte. Az art deco egyik forrása ugyancsak az antik művészet volt, és tulajdonképpen a két stílus egyáltalán nem áll távol egymástól: a magyar szocreál épületek dekorativitásában az art deco-t jellemző játékosság fedezhető fel. Székesfehérváron a háború után először a szőnyegbombázott Vasútvidéket (a vasútállomást és környékét) építették újjá, tehát elsősorban a Béke tér, illetve a Prohászka Ottokár (akkoriban Lenin) út épületei születtek eme erőltetett stíluskorszakban, de találni szocreált az egykori Marx Károly téren is, viszont ez már egy másik történet...
Köszönettel tartozom Csutiné Schleer Erzsébet építésznek a sok segítségért és a kincset érő információkért. Nélküle nem tudtam volna ilyen alapos munkát végezni.
És köszönöm Bolla Zoltánnak, hogy válaszleveleivel is segítette a munkámat.
Felhasznált irodalom:
- Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet I-II. kötet
- Mérnökök Fejérben - 2011 (Csutiné Schleer Erzsébet)
- Székesfehérvár Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány 5., 7. és 8. Kötet - 2010 (Csutiné Schleer Erzsébet)
- Táj-kert blog ("Szocdeco, art real" és egyéb stílusirányzatok c. bejegyzés)
- Schmidl Ferenc - Csánk Rottmann Elemér: Székesfehérvár újabb iskolái (Magyar Építőművészet 40. évfolyam 1941. szeptember)
Rolf Singer
