Say Ferenc Székesfehérvár egyik legjelentősebb építésze volt, aki leginkább a városképet is erőteljesen meghatározó, csodálatosan szép középületeivel szerzett magának elismerést és megbecsülést. Az alkotásait sorra véve szeretném röviden bemutatni a neves építészmérnök fehérvári munkásságát.

Say Ferenc 1854. október 17-én született Kecskeméten, ahol akkor a székesfehérvári család vélhetően ideiglenesen lakott. Édesapja, idősebb Say Ferenc szintén mérnök volt, az ő nevéhez köthető számos magyarországi folyó szabályozása és Pest vármegye mai úthálózatának kiviteli terveinek elkészítése. A fiú a középiskolai tanulmányait a ciszterciek gimnáziumában végezte 1864 és 1873 között, majd építészetet tanult. 1880-ban feleségül vette Heimstreit Aloysiát, és nem sokkal a házasságkötés után meg is kapta első fehérvári megbízását. A Táncsics Mihály utca 7-es szám alatti épület tervezőjéről sokáig semmilyen információt nem találtam, ám Kovács Eleonóra összeállításából kiderült, hogy ez is egy Say-épület, méghozzá vélhetően a legkorábbi munkája a városban. Az építész a megrendelést egy bizonyos Dietrich Szilárd nevű ügyvédtől kapta. A lakóház aztán az 1920-as években a Gazdák Biztosító Intézetének épülete lett, később pedig az Állami Biztosító Fejér Megyei Igazgatóságának adott otthont. A csodálatosan szép, erősen eklektikus, egyemeletes ház igazi különlegessége a toronyban végződő, kupolás, zárt sarokerkély, de érdemes még a szintén gazdagon díszített, ám korántsem egyöntetű nyílásokkal áttört fő- és oldalhomlokzatot is jobban szemügyre venni. Nekem egyébként az egyik kedvenc fehérvári épületem.

Első középülete a Honvéd Kerületi Parancsnokság tiszti pavilonja volt, mely a Zichy liget végében épült fel 1882-ben. Ez a gyönyörű épület a szocializmusban már az MSZMP megyei pártbizottságának székházaként működött, ma pedig  itt - pontosabban a balszárny földszintjén - található a Városi Levéltár, a többi részt pedig a Törvényszék használja. Az U alaprajzú, két emeletes és eklektikus stílusú irodaház főhomlokzata 15 tengelyes - 3 tengelyes közép- és egy-egy tengelyes sarokrizalitokkal. Ezeknek az építési síkból kiemelkedő részeknek a homlokzatát kiemelendően szép, részben kannelurázott és korinthizáló fejezetű óriáspilaszterek díszítik. Szerencsére gondozott és hibátlan állapotú, máig az egyik legimpozánsabb középülete a városnak.

A Tiszti Pavilonnal átellenben készült el két évvel később - hasonló stílusban, bár jóval kevésbé díszesen - a Magyar Királyi Honvédség 17. gyalogezredének honvédlaktanyájaként és nem mellesleg fogházként is funkcionáló épület, természetesen ugyancsak Say tervei nyomán. Jelenleg a Székesfehérvári Helyőrségi Klub székhelye a rendkívül impozáns, egyemeletes kaszárnya, melynek középrizalitját a város címere koronázza: a dombormű a főpárkányon egy volutákkal keretezett és íves timpanonnal lezárt táblán látható. Bár 2010 körül teljesen felújították, sajnos elég sok hiba csorbítja szépségét. "Testvérével" együtt műemlékvédelem alatt állnak.

A fehérvári Önkéntes Tűzoltó Egyesület 1873-ban alakult Havranek József rendőrkapitány (később polgármester) vezetésével. A Tűzoltóság egyemeletes, eklektikus stílusú saroképülete pedig 1885-ben épült, méghozzá Say Ferenc tervei szerint. A telket Kempelen Imre mohai birtokos biztosította, és egészen 1992-ig itt, a róla elnevezett téren volt a város tűzoltóságának székhelye, ám akkor elkészült a Szent Flórián körúton az új (és jóval nagyobb) parancsnokság. Sajnos a székház kivételével a laktanya többi részét - így a tűzoltótornyot is - lebontották.

Az Ady Endre utca 1-es szám alatt található Say-épület 1890-ben készült el. A neoreneszánsz sarokház földszintjén volt akkoriban a Nádor kávéház, a második emeletét viszont csak az 1930-as években kapta. Később a Székesfehérvári Takarék és Hitelegylet székháza lett, ma viszont lakóházként funkcionál, a földszinten pedig ruházati bolt működik. A műemléknek számító épület legjellegzetesebb részlete kétségkívül a zárt sarokerkély - melynek ablakát gyönyörű szép, korinthizáló fejezetű pilaszterek keretezik - és a felette lévő, ugyancsak balluszteres balkon együttese.

A császári és királyi lovasság részére 1891-1892-ben épített József Főherceg Laktanya egykor a Budai út 41-es szám alatt állt. Az épület a II. világháború után a szovjeteké lett, majd később sajnálatos módon lebontották, a helyén pedig bevásárlóközpont épült. Az 1998-ban elhelyezett emléktábla természetesen megnevezi az egykori kaszárnya tervezőjét, Say Ferencet is.

A századforduló környékén is több fontos megbízást kapott Say, ekkor tervezte a Kereskedelmi Bank Fő utcai épületét, ezt azonban később jelentősen átépítették Schmidl Ferenc elképzelési szerint (így erről, vagyis az OTP Bank belvárosi épületéről az átalakítást végző építész munkásságának bemutatójában lesz bővebben szó). Szintén jelentős munkája az 1903-ban elkészült gyalogsági laktanya, mely az I. világháború végéig a császári és királyi 69. Hindenburg-gyalogezred, a II. világháború végéig pedig a királyi Szent István 3. honvéd gyalogezred laktanyája volt, mígnem aztán ebből is a szovjet barakk vált. A 6+3+6 tengelyes főhomlokzatú épületben jelenleg a Lánczos Kornél Gimnázium működik. Székesfehérvár címere ez esetben az oromzat közepén díszeleg.

A Kossuth utcában található gróf Széchenyi Viktor - aki 1906-ban lett főispán - egykori magánpalotája. Ezt az épületet szintén a századforduló körül tervezte Say Ferenc, és nagyjából a mellette lévő Árpád Fürdővel egy időben készült el. A Széchenyi-palota egyben a tulajdonos által akkortájt vezetett Vörösmarty Kör székháza volt, később pedig az Építők Művelődési Házaként működött. Jelenleg üzletközpontként funkcionál, de a Vörösmarty Társaság is itt székel. Az enyhén előreugró közép- és sarokrizalitokkal képzett utcai homlokzattal rendelkező épület ma már teljesen dísztelen, és sajnos a soron következő Say-épületek is hasonló a sorsra jutottak.

A lebontott katonai épületek helyén felépített egykori Pénzügyi palota és a Postapalota elegáns saroképületei tulajdonképpen "testvérházak". Az idősebbik - mely a Széchenyi-palotával szomszédos - 1905-ben épült fel, eredetileg ugyancsak egy emelettel és sokkal díszesebb homlokzattal. Jelenleg a Magyar Államkincstár Fejér Megyei Hatósága és az Osztrák Tiszteletbeli Konzulátus található itt. Az átellenben lévő főposta picit később, 1907-ben készült el. Tulajdonképpen ezt a historizáló palotát is megfosztották - egyébként szecessziós - díszeitől 1944-ben, és ekkortájt a bejárat is átkerült az épület sarkára, ám 2006-ban helyreállították a homlokzatát Say Ferenc eredeti tervei alapján.

Ugyancsak 1907-ben épült - a Pénzügyi palota szomszédságában - a Felsőkereskedelmi Iskola, mely anno íves oromzatokkal rendelkezett. Eredetileg a Pirosalma major telkére (Pirosalma utca) tervezték az iskolát, ám végül mégis a Várkörúton építették fel. Az időközben jócskán átalakított épületben ma a Belvárosi I. István Középiskola működik. Érdekesség, hogy a Petőfi utca másik oldalán lévő Ipariskolának az egyébként saját építési vállalkozással rendelkező Say Ferenc volt a kivitelezője, ám ezt az épülettömböt nem ő, hanem Dworzsák Rezső tervezte 1909-ben.

Bár a Koronázó tér 4-es szám alatt található, zárt erkélyes házat eredetileg nem Say tervezte, ám mégis az ő általa végzett 1912-1913-as teljes átalakítás során nyerte el mai, romantikus-eklektikus kinézetét. Az épület a Fejér Megyei Takarékpénztár székháza volt, később pedig a Földhivatalnak adott otthont. Érdekesség a házzal kapcsolatban, hogy az oromzatán látható dombormű (Fejér megye címere) csaknem teljesen megsemmisült a II. világháborúban. Az ezt követő helyreállítás során az oromzati részt egyenes záródásúra építették át, a sérült Mária-reliefet pedig egy bizonyos Tamási Béláné őrizte meg, a pincében elrejtve. 2015-ben, a legutóbbi felújítás során azonban visszaállították a "máriás" oromzatot, melynek címerét Szilágyi Mihály kőfaragó restaurálta. Ez volt a neves műépítész utolsó (ismert) munkája.

Say Ferencnek természetesen nem csak székesfehérvári épületei ismertek. Többek között a velencei Meszleny-Wenckheim kastély és a diósdi Szent Gellért templom tervei is az ő nevéhez fűződnek, Siófokon pedig még utcát is neveztek el róla, olyannyira meghatározó építésze volt a balatoni városnak (is). A műépítészi tevékenysége mellett több fontos tisztséget is viselt: többek között az Ipartestület elnöke és Fehérvár törvényhatósági bizottságának tagja volt, valamint háznagyának választotta a Vörösmarty Kör. Hosszas betegség után hunyt el 1928. március 11-én. Hitvesével együtt a Palotai úti Hosszú temetőben nyugszik.

Az iromány elkészítése során nagy segítségemre volt Kovács Eleonóra összeállítása (Mérnökök Fejérben - 2011).

Rolf Singer

Bory Jenő igen sokoldalú művész volt: építész, szobrász és festő egy személyben. Bár mindhárom területen jelentőset alkotott, azonban kétségkívül a szobrász-munkássága volt a legmeghatározóbb. Rengeteg ilyen jellegű megbízást teljesített, és tulajdonképpen a szobrai árából fedezte a hitvesi szeretetnek emléket állító, de egyben hatalmas műteremként is funkcionáló várának építését. Több eredeti alkotás mellett másutt felállított műveinek másolata is a várban van elhelyezve, ám nem csak megvalósult, beteljesületlen álmokat is találni itt. Ma lenne 139 éves a város polihisztora, eme apropóból pedig következzen a Bory-várban kiállított tíz olyan szoborterve, melyekből sajnálatos módon soha nem lett kész műalkotás.

Bory Jenő élete során több I. világháborús emlékművet is készített - Székesfehérváron három ilyen köztéri alkotása is megtalálható - nem mellesleg a művész maga is részt vett a nagy háborúban, méghozzá műszaki tisztként. A katonai szolgálata alatt is kapott megbízásokat - ő tervezte a meggyilkolt Ferenc Ferdinánd grandiózus emlékművét Szarajevóban (melyet 1919-ben lebontottak) és a végül el sem készülő fogadalmi templomot. Sajnos a műszaki csapatok 1914-es emlékműve is csupán terv maradt.

"Ez a szobor a trianoni magyar sorsot ábrázolja: a monarchiás láncait vesztő, a Kárpát-medencét kitöltő nagy Magyarországot, ölén a hűtlen környező államokkal" - olvasható a mű alatt. Nagy kár, hogy ennek a gyönyörű alkotásnak csupán a gipszből készült terve létezik. Én személy szerint örömmel látnám a bronz-verzióját a Zichy ligetben (ahol nem is oly rég a Csillagtérkép elbontásával megüresedett a Szentháromság-szobor régi helye) felállítva, vagy az Országzászló téren, akár a régi-új emlékművel kombinálva.

Deák Ferenc makettméretű emlékműterve is a Bory-vár százoszlopos árkádsorán tekinthető meg. A haza bölcse címet viselő gipszmű 1912-ben készült el. Véleményem szerint rendkívül jól mutatna teljes valójában a Felszabadulási emlékmű a helyén, a magáról a 48-as igazságügy-miniszterről elnevezett utcában.

Ez a szoborterv Káint ábrázolja, amint borzadva nézi véres kezeit. Mondhatni a bűntudat allegorikus figurája. A mester vörös festékkel jelenítette meg a bűn szimbólumát, a vért, mely a gyilkos kezeihez tapadt. Rám ez az alkotás volt a legnagyobb hatással, mikor először látogattam meg a várat.

A "Feltámadunk" feliratú alkotás tulajdonképpen egy síremlékterv, melyről így ír a korabeli sajtó: "Ajtaját két görnyedt alak feszíti le s a nyílásban kavargó paszniákban füstölnek a feltámadó lelkek. Ez a kis naiv terv gyökeresen mutatja meg az igazi Boryt, a játékos alkotót, aki könnyedén, gondtalan fiatalsággal nagy erőfeszítések nélkül oldja meg a legnagyobb problémákat is. Nem gyötri magát és nem gyötri a nézőt." (Magyarság c. napilap, 1925.) Miután Bory Jenő hazatért Carrarából, ahol márványfaragást tanult, rengeteg megbízást kapott, főleg síremlékek készítését rendelték meg tőle. Magyarország egyik legfontosabb és legszebb temetőjében, a budapesti Fiumei Úti Sírkertben tíz csodálatos alkotása is megtekinthető, ezek közül talán a legismertebb a Petőfi család emlékére felállított sírszobor kompozíció. Fehérváron a szülei sírját díszítő Krisztus-szobrán kívül a Csutora temetőben és a Hosszú temetőben is egy-egy ilyen jellegű műve található a mesternek.

Az árkádsoron látható egyik - karddal felvértezett - katona-szobor a "Háború és béke kútja" című szegedi emlékmű főalakja lett volna. Érdekesség, hogy Bory Jenő felesége, Komócsin Ilona festőművész Szeged városának ösztöndíjasa volt.

A fenti képen látható két szobor közül jelen esetben a jobboldali, kígyótipró, ájtatos Mária-alak érdekes. Bory Jenő 1931-ben Székesfehérvárott, a vármegyeháza dísztermében három művét is kiállította, ezek egyike az ominózus alkotás volt, mely a Maria Immaculata címet viselte. (A másik szobor Zádor Gyöngyi színésznő síremlékének másolata.)

Helyreigazítás: A Maria Immaculata - mint utóbb kiderült számomra - valójában nem beteljesületlen álom, a kész szobor a kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyházban található.

A vár műtermében található az Építészet jelképes figurája, magasra emelt jobbján függőónnal, balján pedig egy templom makettjével. Ez épület ismerős lehet, tulajdonképpen a vízivárosi Jézus Szíve templom kicsinyített mása, melyet Bory Jenő Fábián Gáspárral együtt tervezett, és amely a váron kívül az egyetlen megvalósult építészeti alkotása a mesternek.

A Munkácsy Mihály-szoborterv az 1921-es emlékmű-pályázatra készült el, és végül nem lett belőle életnagyságú köztéri szobor. Érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy az országban egyedül Kazincbarcika városa büszkélkedhet egész alakos és köztéri Munkácsy-szoborral, amely Pátzay Pál munkája, és amelyet 1965-ben avattak fel.

Nem csak (véresen) komoly műalkotások találhatók a Bory-várban. A "Játsszunk vonatot!" című, végtelenül bájos szoborcsoport a katonaalakhoz hasonlóan egy szegedi emlékműterv részlete. Az alsó részén látható vonatmodell tulajdonképpen a magyar ipar egykori büszkeségének, a MÁV 424-es gőzmozdonynak a kicsinyített és kissé elnagyolt mása.

Rolf Singer

A Bory-vár épületének egészét az alkotója, Bory Jenő önálló műalkotásként tartotta számon, azonban ez a műalkotás olyannyira összetette a maga - külön is értékelhető - csodás elemeivel és a benne rejlő kincsekkel, hogy nem árt, sőt ajánlott közelebbről is jobban megvizsgálni. Újra összeszedtem Székesfehérvár egyik legjelentősebb értékének néhány különleges részletét és alkotását.

A nagyszerű épületcsoportnak hét tornya is van. A két legmagasabb egyike a Zászlós torony, melynek tetejéről pazar a kilátás. A vár őrszeme is innen figyeli Székesfehérvárt. A szobor természetesen betonból készült.

Az Alsókertben található hatalmas Díszkút öregebb, mint maga a vár. Bory Jenő a telket 1912-ben vásárolta meg, ez az alkotás pedig cirka egy évvel később került a jelenlegi helyére. Tehát mondhatni a vár (melynek építési munkálatai csak 1923-ban kezdődtek el) a kút köré épült fel. Némi hasonlóságot lehet felfedezni eme diszkút és a hányattatott sorsú Szent György-kút között, melyet a mester 1922-ben ajándékozott városnak.

1919. október 19-én Emmarózán (Szabadbattyán külterületén) fogadta Székesfehérvár közönsége Horthy Miklóst a Nemzeti Hadsereg élén. Ennek emlékére avatták fel egy évvel később ugyanitt a Horthy-emlékművet, melynek tetején egy turul-szobor volt látható. Bory Jenő alkotását 1946-ban bontották le, a mozaikokkal díszített koronája azonban megmaradt, és ma is megtekinthető a vár alsó kertjében.

Bory mester egy igazi polihisztor volt: építészmérnök, szobrász és festő is volt egy személyben. A várban több freskója is megtekinthető, de talán mind közül a legszebb a főépület falán található Matyó Madonna. Ezen a festményen Szűz Mária látható a gyermek Jézussal. Érdekessége az alkotásnak, hogy Mária magyar pártát (mely a szüzesség jelképe) és matyómintás öltözetet visel. Hogy igazán időtálló legyen, a mester két hétig mészvízzel öntözte a művet. A mészvízben lévő oldott mész Bory Jenő - a freskófestésről szóló - tanulmánya szerint "mészkővé változtatta a vakolatot, melyben be van zárva a kép".

A vár falát több csodálatos dombormű is díszíti. Ezek közül az egyik legszebb a Hajnal ébredése című kör alakú, fehérre festett relief. Az alkotás mellett Czakó Adolfnak, a Műegyetem egykori rektorának (kinek síremlékét maga Bory Jenő készítette el) és Prohászka Ottokárnak a portéi láthatók.

Gróf Grassalkovich Antal két feleségét is hét-hét esztendő után veszítette el. Miután harmadik hitvese is a hetedik esztendőt követően betegedett meg, a gróf megfogadta, hogy templomot építtet Szűz Mária tiszteletére, ha az asszony túléli. Ez az épület végül 1771-ben épült fel, egy régebbi templom maradványai helyén, melyek lebontásakor egy elefántcsontból készült Mária-szoborra leltek. Mindezek után Besnyő keresztény kegyhely lett. 1936-ban a Magyar Királyi Államvasutak igazgatósága úgy döntött, hogy ennek a zarándokhelynek az új megállóhelyén egy Mária-kutat állíttatnak fel, a kút márványszobrának elkészítésével pedig Bory Jenőt bízták meg. Az eredeti Máriabesnyői Madonna végül 2000-ben átkerült a Kapucinusok terére, a templom elé. Az alkotás műkő másolata pedig a Bory-várban, egy csavart oszlopok által keretezett fülkében van elhelyezve.

Az Elefántos udvar árkádsorának egyik ablaka igazán különleges. Az érdekes mintázat közepén egy női arc látható, melyben Bory Jenő feleségét, Komócsin Ilonát ismerhetjük fel.

A vár egyik csodaszép domborművén az Angyali üdvözlet jelenete látható.

A Csúcsos torony és a Zászlós torony között átívelő híd feletti - igazán ötletes - függő pallosról már volt szó korábban, az előző bejegyzésben, ám magának a hídnak a díszítéseit is érdemes jobban szemügyre venni.

A Százoszlopos udvar elegáns kertjének közepén egy békás kút található. Érdekes, hogy a Mancz János Óvoda kútján egy ezekhez nagyon hasonló vízköpő szobor volt látható, amíg el nem lopták (bár ezt a hiányt azóta már pótolták Magony Imre Székesfehérvár szobrai című könyve szerint). Az árkádos folyosónak egyébként több, mint száz oszlopa van, szám szerint 103 darab.

"Csak a szívedre hallgass - mestered leszen. De eszed is legyen!" - áll a Hitvesi szeretet kápolnájának bejárati boltíve felett. A mozaikokkal kirakott szöveg igazán bölcs tanács.

A Csúcsos toronyban is található egy gyönyörű szép festett üvegablak. Ezen Mária látható - a Magyarok Nagyasszonyaként  - a gyermek Jézussal. És ezzel véget is ér ez a "túra", ámbár a hely bőven tartogat még érdekességeket.

Rolf Singer

A székesfehérvári Hosszú temető a város legrégebbi sírkertje, ezért nem is csoda, hogy nagyon sok öreg síremlék és - sajnos - elfeledett rom található benne. Ugyanakkor ezeknek a síroknak is megvan a maguk szépsége és varázsa. Az utóbbi napokban keresztül-kasul bejártam a temetőt, és lefotóztam az általam legérdekesebbnek vélt "köveket".

A temető szívében található a fenti sír, melynek feliratait nagyon nehéz elolvasni, biztosan csak annyit írhatok, hogy egy Józsefet és egy Katalint temettek ide anno. A historizáló síremlék fülkéjében egy Mária-szobor látható, vagy legalábbis ami megmaradt belőle. A virágok viszont arra utalnak, hogy nem elfeledett emberek nyughelyéről van szó.

Számos régi német nyelvű sírra bukkanhatunk a Hosszú temetőben. Ezek közül talán a legkülönlegesebb egy bizonyos Ferdinand Efferth nevű személyé. Az erősen sérült, embermagasságú síremléken egy feszület-dombormű látható. Sajnos a közvetlen környezete is eléggé lepusztult.

Egy rejtélyes, fej nélküli szobor bújik meg a sírkert belsejében. És nem véletlenül használtam ezt a kifejezést, jómagam többször is elhaladtam e helyen, ám csak sokadik alkalommal vettem észre ezt a különlegességet. Feliratot sajnos nem találtam rajta, ám valószínű, hogy egy gyermeksír maradványa.

Sok sírt benőtt itt a borostyán. Nyulassy Ferenc síremlékén egy - valószínűleg csonka - szobrot rejt el a növényzet.

Pribeli Vilmos és felesége, Hoyos Josefa grófnő sírjai pedig "gazkoronával" pompáznak.

Teutschman József egykori sebészorvos és tanár 1838-as mészkő síremlékét a rajta lévő domborművek teszik igazán érdekessé. A műalkotás egyik homlokzatán egy uroborosz, vagyis egy saját farkába harapó kígyó (örökkévalóság) által körbe zárt szárnyas homokóra (mulandóság) látható, míg a másik oldalon lévő relief három jelképet egyesít: urna lepellel (élők és holtak közötti választóvonal), olajág (béke) és Aszklepiosz botja (orvoslás).

A Zlinszky családnak egy igazi miniatűr sírkertje található a temetőn belül. Klasszicista, oszlopos síremlékeik igazi gyöngyszemei a helynek. A nemesi család utolsó férfi sarja Zlinszky István volt, őt 1880-ban temették ide.

Gily János városi tanácsnok 1855-ös, tekintélyes, romantizáló mészkősírja mellett eltörpülnek a hasonlóan öreg, szomszédos sírkövek. Érdemes picit jobban szemügyre venni a műremek mívesen faragott mintázatát.

A Zuber család  - mely több polgármestert és számos tisztviselőt is adott a városnak - impozáns síremléke messziről is jól felismerhető a régi telefongombokra emlékeztető pici névtábláiról. Az alsó képen látható akácfát már eltüntették a nyughely mellől.

Egy bizonyos Novák Ferenc romos sírkövének tetején egykoron egy - vélhetően gyönyörű - szobrot csodálhattak meg az erre járók, ám ebből mára sajnos nem sok maradt.

A fenti sírban nyugvó kegyesrendi áldozópap vezetékneve már nem olvasható, a sírkő domborműve pedig ugyancsak sérült, ám ennek ellenére megkapó látványt nyújt.

A Fray család sírboltja még jelen állapotában is meseszép. A XIX. századi historizáló alkotás jócskán kilóg a körülötte lévő "új" sírok közül.

A Schaller család síremlékének hátoldalán egy fát ábrázoló, gyönyörű dombormű látható. Sajnos az ilyen típusú nyughelyeket gyakran nézik szemétlerakónak.

Vannak olyan sírok is a temetőben, melyek feliratait már egyáltalán nem lehet elolvasni. Ám van esély rá, hogy feljegyzésekben megvannak az egykor rájuk vésett szövegek.

A Ferenczy család síremléke egy valódi sírrom. Volna mit helyreállítani a Palotai úti sírkertben.

Egyes képek mintha egy elhagyatott sírkertben készültek volna, nem de? A Hosszú temetőnek több arca is van, én pedig úgy gondoltam, megmutatom ezt is.

Rolf Singer

Már a korábban is írtam, a Hosszú temetőben akár órákat is el lehet sétálgatni: nagyon sok nevezetes halottja van a sírkertnek, emellett pedig rengeteg küllemében különleges sír található ezen a rendkívül hangulatos, ódon helyen. Mindenszentekhez közeledvén - a teljesség igénye nélkül - tizenhat ilyen síremléket gyűjtöttem össze.

A Palotai úti Szentháromság temető nagyon régi, tulajdonképpen már a XVII. század végén említést tesznek róla. Idővel Fehérvár legfontosabb sírkertjévé vált: elsősorban idetemetkeztek a jómódú és tekintélyes családok. Újra fényképezőgépet ragadtam, és meglátogattam a helyet még több érdekes síremlék után kutatva. Tulajdonképpen nem is kell kimondottan keresni őket, az ember lépten-nyomon gyönyörű műalkotásokba botlik (remélhetőleg csak képletesen), és rengeteg ismerős névvel találkozhat akár egy egyszerű séta során is - már ha van némi ismerete a város történelméről.

A város több korábbi polgármesterét is ide temették, közülük kétségkívül a legjelentősebb Csitáry G. Emil, aki 1931 és 1941 között irányította, virágoztatta fel, és fejlesztette modern várossá Székesfehérvárt. A történelmi belváros tulajdonképpen a Csitáry éra alatt nyerte el mai arculatát. A nevéhez fűződik többek között a Városháza nagyszabású átépítése, az 1938-as Szent István Emlékév megszervezése, valamint a Romkert kialakítása. Hamvait a Karl család egyik - a kápolnához közeli - szarkofágja rejti, hiszen felesége Karl-leány volt. Ezen a sírhelyen azonban egészen 2013-ig nem volt feltüntetve Csitáry Emil neve, ám Poklosi Péter városvédő közbenjárásának is köszönhetően az ünnepi emlékévre egy névtáblát helyeztek el a kősíron.

Az Eisenbarth család háza egykoron a Romkert mauzóleumának helyén állt. Bár a tulajdonosok nem akarták eladni, a város 1935-ben mégis megvásárolta az ingatlant 47160 pengőért, 1936-ban pedig le is bontották a klasszicizáló lakóházat, hogy helyén megépülhessen a Lux Géza által tervezett romanizáló épületcsoport. A család ízléses síremléke a kriptasorral szemben található.

Igazán impozáns síremlék a Felmayer család magasra törő obeliszkje. Idősebb Felmayer István az 1840-es években telepedett le Székesfehérváron, ahol aztán megnyitotta kékfestő műhelyét, mely később igazi nagyüzemmé vált. Halála után fiai, ifjabb István és Károly vezették tovább a céget. Utóbbi emellett a városi bizottság tagja és a megyei takarékpénztár igazgatója is volt, 1894-ben pedig nemesi címet kapott Ferenc József magyar királytól. A Felmayer-gyár több mint másfél évszázados működése során a kék- és kelmefestés egyik hazai fellegváraként öregbítette a fehérvári iparosok hírnevét. 1997-ben került lebontásra, helyén az Alba Pláza épült fel.

Greizinger Iván a budapesti Szent Rókus kórház alorvosa volt, emellett pedig 121 zenemű szerzője is. A fehérvári komponista síremlékét barátai és tisztelő állíttatták. Az alkotást ifj. Havranek Antal kőfaragó készítette el. Az emlékoszlop homlokzatát egy lírát ábrázoló relief díszíti, míg a fejezetét füzérdíszítés övezi, a tetején pedig szfinxszerű lábbakkal bíró, gazdagon díszített üst látható, melyből kereszt emelkedik. Érdekesség, hogy az alkotó lánya, Havranek Karola - aki Schmidl Ferenc építész felesége volt - nem messze ettől a sírtól, a Schmidl-kriptában nyugszik.

Míg id. Havranek Antal kőfaragót és Havranek József polgármestert is a Csutora temetőben helyezték örök nyugalomra, addig öccsüket, id. Havranek Lajost és az ő fiát, ifj. Havranek Lajost a Hosszú temetőben. Az idősebb Lajosnak csak restaurátori munkái ismeretesek, az ifjabb Lajos viszont olyan nagyszerű székesfehérvári műalkotások elkészítésében segédkezett, mint a 17. honvéd gyalogezred emlékműve a Zichy ligetben, vagy a Hősök terén található I. világháborús emlékmű. A legnagyobb egyéni alkotása az 1922-ben a Csúcsos hegyen felállított Aranybulla-emlékmű volt, melyet azonban később a háborús sérülései miatt le kellett bontani.

A temető déli bejáratához közeli Szentháromság kápolnát Hübner Nándor tervezte, aki történetesen az épület szomszédságában alussza örök álmát. A város irányításában tevékenyen résztvevő építész és építőmester nevéhez fűződik még a  Vörösmarty Színház kivitelezése és a ma Zichy liget néven ismert park kialakítása is. A családi síremlék tulajdonképpen egy fehér obeliszk, melyet hatalmasra nőtt tuják "őriznek". Az építész dinasztia alapítójának utódai viszont nem itt nyugszanak, hanem Budapesten.

Klosz Ferenc építőmesteri tevékenységéről keveset tudni, az viszont ismeretes, hogy ő vezette a Heyne Ferenc és Pollack Mihály építészek által tervezett, klasszicista stílusú, alcsútdobozi Habsburg-kastély kivitelezését 1820 és 1827 között. A férfi 1841-ben elvesztette lányát, Klosz Annát. Vele, és feleségével együtt nyugszik 1847 óta a Hosszú temetőben. Meseszép, gótizáló síremlékükön Jézus Krisztust angyalokkal ábrázoló dombormű látható.

Montskó Flórián 1872-ig dolgozott a Felmayer-gyárban, majd megalapította önálló kék- és kelmefestő-műhelyét. Specialitásuk volt a fejkendőkön alkalmazott tűzpiros szín, mely szinte egyedülálló volt. Üzletük a mai Szent István Művelődési Ház épületének földszintjén volt. Az 1902-ben készült szecessziós stílusú családi síremlék a Felmayer-sírbolt mellett található. Érdemes jobban szemügyre venni az emlékmű alsó feliratát: ezekhez hasonló szecessziós betűk láthatók az ugyanebben a stílusban épített Árpád fürdő homlokzatán is.

Nyakas Pál - ahogy a síremlékén is olvasható - a Hosszú temető sírásója volt. Az elsőre kevésbé érdekesnek tűnő nyughely jókora meglepetést "rejt". A sírkő hátoldalán egy gyönyörű dombormű látható, mely egy gyászoló asszonyt, vélhetően a férfi özvegyét, Liszi Katalint ábrázolja.

Say Ferenc építész olyan műremekek tervezője volt, mint a Pénzügyi palota és a Postapalota együttese a belvárosban, vagy az egykori Honvéd Kerületi Parancsnokság, melynek épülete jelenleg - többek között - Városi Levéltárként funkcionál. A híres fehérvári építészmérnök és hitvese borostyános sírját nem könnyű megtalálni. A neogótikus stílusú sírkő sajnos nincs valami jó állapotban, de ez nem meglepő, mivel a házaspárnak nem született gyermeke, így nincsenek utódok, akik gondozhatnák a sírt.

Székesfehérvár egyik legjelentősebb gyógyszerész dinasztiája a Say család volt. Say József az egykor a mai Liszt Ferenc utca 11-es szám alatt található Szentháromság Patika alapítója, tulajdonosa és vezetője volt. 1844-ben kérvényezte a várostól, hogy gyógyszertárát áthelyezhesse a felsővárosi házába, azonban az engedélyt nem kapta meg. Vele együtt nyugszik - többek között - felesége, Petzelt Karolina. Érdekesség, hogy a tehetős család Vörösmarty téri házát (Say-ház) a híres Ybl Miklós tervezte 1860 tájékán.

A gyógyszerész Say József testvére, Dr. Say Ferenc a város főorvosa volt egészen az 1853-ban bekövetkezett haláláig. Őt a fia követte e poszton, akit ugyancsak Say Józsefnek hívtak, így tehát néhány évig két Say József is "működött" Fehérváron. Dr. Say József szülészmester és műtőorvos volt, emellett pedig a város törvényhatósági bizottságának tagja és a székesfehérvári takarékpénztár igazgatója is. A családi sírboltja a kápolnához közel található.

A Schlamadinger-Lakos család hármas sírboltjának különlegességei a kriptákon elhelyezett öntöttvas szobrok. Középen látható Jézus Krisztus a kezében országalmát, a hatalom szimbólumát tartva. Baloldalon Szűz Mária áll karjait kitárva - sajnos jobb kézfeje hiányzik. Az erősebben sérült harmadik alak kiléte már kevésbé egyértelmű: Szent Annának és Alexandriai Szent Katalinnak is a könyv az egyik attribútuma. Előbbi a hagyományok szerint (az itt a megváltó jobbján helyet foglaló) Mária édesanyja volt, azonban a kripta egyik halottját Schlamadinger Katalinnak hívták, tehát a szobor ábrázolhatja az ő névadó szentjét is.

A Schmidl család kriptájában nyugszik többek között Schmidl Ferenc Ybl-díjas építész, Székesfehérvár egykori főépítésze, a Bartók Béla téri Kultúrház tervezője. A sír Krisztus-ábrázolása a neves építészmérnök öccsének, Schmidl Miklósnak a keze munkája. Az alkotót nagyon fiatalon, 28 éves szobrásznövendékként érte a halál 1932-ben. Eme csodálatos dombormű az egyetlen fennmaradt munkája. A II. világháború során a kripta találatot kapott, azonban szerencsére a relief nem sérült meg, csupán a feliratos rész. A síremlék történetét Bándy Márta, Schmidl Ferenc unokája osztotta meg velem.

Schvanfelder József székesegyházi kanonok 1848-ban példás hazafiasságáról tett tanúbizonyságot, mikor megtagadta Jellasics József horvát bántól a császári csapatok élelmiszerrel való ellátását. Az egyházi méltóságnak emiatt a szabadságharc után 7 évig kellett tömlöcben raboskodnia. 1864-ben ő támogatta a legnagyobb összeggel a Vörösmarty-szobor helyéül szolgáló - akkor még Széchenyi - tér rendezését: 1000 forintot adományozott e célra. Végül 1875-ben hunyt el, monumentális síremlékén egy egész alakos Krisztus-dombormű csodálható meg.

A legvégére maradt a temető egyik leggrandiózusabb síremléke a Tosch család 1900 körül emeltetett sírboltkápolnája. Tosch Károly 1914-ben 150 ezer koronáért vásárolta meg a Magyar Király Szállót Kaszás Lajostól (aki pedig Zichy Erzsébettől vette meg). Tudvalevő, hogy az 1949-es államosítás előtt még a vagyonos família, pontosabban ifj. Tosch Károly tulajdonában volt a híres vendéglő. A rejtélyes, gótizáló családi mauzóleum jelenleg nagyon rossz állapotban van (a legfőbb probléma az erősen sérült tetőzet). Nagyon nagy kár ezért az építményért, hiszen teljes pompájában a sírkert talán legszebb éke lehetne.

A Klamartsik család, a Janny család, Pour Gyula, a Heckenast család és Nikó Lina síremlékei az előző bejegyzésben szerepeltek.

Rolf Singer