Érdekes Fehérvár

Székesfehérvár leggyönyörűbb templomai

2018. augusztus 18. - Rolf Singer

Fehérvárott anno már maga Géza fejedelem is építtetett templomot, ma pedig összesen tizenöt ilyen titulusú épület található a királyok városában - így nem csoda, hogy Székesfehérvárt a templomok városának is nevezik. Megpróbáltam ezek közül kiválasztani a legmonumentálisabb, a legkülönlegesebb és a legszebb templomokat, melyek képesek lenyűgözni az embereket, higgyenek bármiben is.

temploms.jpg

dscn5050.JPG

temploms1.jpg

kollazsok72.jpg

A Szent István-székesegyház Magyarország egyik legnagyobb katedrálisa. A területén állt egykor Géza fejedelem temploma, az épület viszont IV. Béla 1230 körül építtetett gótikus bazilikájával egyezik meg. Mai formáját, mely barokk, gótikus és klasszicista elemeket is magán visel, az 1700-as években nyerte el (egyébként a hódoltság idején dzsámiként működött). A templom bővelkedik szobrokban: az oromzatának volutás keretein puttók ülnek; a homlokzatán áll Szent István, Szent László és Szent Imre mása; a katedrális szentélyének hátfalán pedig a Pásztor János szobrászművész és Hikisch Rezső építész által alkotott hősi emlékmű található, mely az I. világháborús elesettek előtt tiszteleg. Érdekes részletei még a gótikus ablaktöredékek, melyek a tornyok második ablakzónája felett láthatók. Az épületet 2015-ben újították fel megmentve az összeomlástól, azóta pedig élénk sárgában és fehérben pompázik. A székesegyház előtt egy kis parkban - melynek bejárata az elpusztult Posgay-ház kőkeretes kapuja - pihenhet meg az ember.

kollazsok71.jpg

dscn5321.JPG

temploms9.jpg

temploms3.jpg

A Belváros szívében "uralkodó" Fő utcai Szent János-templom - más néven ciszterci templom - az ország egyik legjelentősebb barokk építménye. 1756-ra épült fel az egykori dzsámi helyén a jezsuitáknak köszönhetően. Később azonban a pálosok, majd 1813-ban pedig a ciszterciek kezelésébe került. A homlokzatból jelzésszerűen előrelépő, órapárkányos, hagymasisakkal záródó tornyok, és a monumentális épület tömegarányai egyértelműen a jezsuita templomépítészet vonásait hordozzák. A gyönyörű volutás kőkapuzat szemöldökkövén az 1751 (római számokkal) évszám olvasható, felette pedig a koronás jezsuita címer áll. Ezt a templomot 2014-ben újították fel, ekkor kapta teljesen új színeit is. Érdekessége, hogy az épületet a II. világháború alatt súlyos bombatalálat érte, ekkor a legnagyobb harangja, a Szentháromság-harang leszakadt, és elrepedt. Ezt a harangot később restaurálták, a kilencvenes években pedig egy világháborús emlékműbe építették bele, mely a Hiemer-házhoz közel található.

templomok.jpg

temploms4.jpg

templomok1.jpg

A grandiózus felsővárosi Szent Sebestyén-templomot 1800 és 1807 között építették, mégpedig annak a kápolnának a helyére, amelyet az 1738–1739-es pestisjárvány után építettek a felsővárosiak Istennek tett fogadalmuknak eleget téve. A templom a barokk, a klasszicista, a neogót, és a neoromán stílusok roppant lenyűgöző elegye. A tornyok között, a főhomlokzaton áll a lenyilazott vértanú, Szent Sebestyén szobra, az épület előtt pedig Nepomuki Szent Jánosé (akiről az előbb röviden bemutatott ciszterci templomot nevezték el). A téren található még a gyönyörű Szentháromság emlékmű, mely id. Havranek Antal kőfaragó keze munkája. Az épület a II. világháborúban elvesztette egyik tornyát, de 1960-ra rekonstruálták, 2015-re pedig teljesen felújították. Egyébként nekem személy szerint sokkal jobban tetszik a jelenlegi, visszafogottabb színeivel.

szec6_1.jpg

dscn1475.JPG

temploms10.jpg

A Jézus szíve templom Fehérvár egyetlen szecessziós imaháza. A Rákóczi utcában álló, két oldalfülkével bővített, centrális, görögkereszt alaprajzú templom 1911-ben épült, Fábián Gáspár és Bory Jenő tervei alapján – előbbi az építészeti koncepciót álmodta meg, míg utóbbi a vasbeton szerkezeteket, köztük a nyolcszögű, bordákkal megerősített laternás betonkupolát tervezte meg és működött közre szobrászként a templom szerény, ám gyönyörű díszítésében. Különlegessége, hogy ez volt az első ilyen szerkezetű templom Magyarországon. A főbejárat fölött egy igen míves Krisztust ábrázoló mozaikkép található, a kapu fölé pedig egy-egy félköríves záródású harangtorony került, melyek sisakjai szintén vasbetonból készültek. Ez még 2010-ben újult meg, és azóta díszeleg szinte kifogástalan állapotban.

templomok4.jpg

dscn2445.JPG

dscn2469.JPG

temploms11.jpg

A vasútvidéki Prohászka Ottokár-emléktemplom egy igazi rekorder, ugyanis ezé Magyarország leghatalmasabb kupolája. Az olaszos hatású, toszkán oszlopsorral rendelkező körtemplom a "lánglelkű" Prohászka Ottokárnak, Székesfehérvár tizenötödik püspökének az emlékére készült el 1923-ra ugyancsak Fábián Gáspár tervei alapján. Az emblematikus épület mellé eredetileg építettek volna egy hatvanöt méteres harangtornyot is (ettől csak még monumentálisabb lett volna), de ez aztán nem készült el, az ide szánt harang pedig a Szent István Bazilikába került. A vasútvidéki templomunk végül csupán egy kisebb harangot kapott, amit a templomkerti haranglábra függesztettek fel. Az északi hajlatban kialakított kis parkban áll a névadó bronz szobra, mely Fülöp Elemér alkotása, és eredetileg Budapesten állították fel 1934-ben.

temploms13.jpg

dscn4430.JPG

temploms8.jpg

Négy utca kereszteződésében, az Igazságügyi Palota mellett, és a Zichy ligettel csaknem átellenben található a város egyetlen evangélikus temploma, amelyet gyakran vörös templomnak is neveznek. Az impozáns, neoromán stílusú épületet Sándy Gyula tervezte, és 1930 és 1932 között építették. A leggyönyörűbb és talán legérdekesebb részletei a tornyon és a négytengelyes hajón is megtalálható festett népi motívumok, melyek keretszerűen díszítik az ablakokat. A homlokoldalt záró timpanon oromzatában - szintén népiesen díszített - feliratot olvashatunk: "Erős vár a mi Istenünk".

Rolf Singer

Hány királya van Fehérvárnak? 2. rész

Az előző részben öt köztéri királyszobrot mutattam be, amelyek mind a Belvárosban találhatóak. Azonban a központon kívül is van élet, és vannak királyportrék is, csak tudnunk kell, hol keressük őket.

kollazsok68.jpg

kollazsok69.jpg

A palotavárosi - Csete György által tervezett, és 1988-ban felavatott - Királyparkban (Géza fejedelem és Bethlen Gábor mellett) tizennégy királyunk fából faragott szobra található, név szerint a következő uralkodóké: I. Szent István, Könyves Kálmán, II. Béla, II. Géza, II. László, IV. István, III. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos, Albert, Hunyadi Mátyás, II. Ulászló, II. Lajos és Szapolyai János. A portrékat a Cs. Kiss Ernő vezette tatabányai fafaragó csoport készítette. Ami nekem igazán tetszik bennük, hogy mindegyiküket egyedi karakterként ábrázolták, és a szobrokon az olyan hozzájuk kötődő jelképek is megjelennek, mint mondjuk az Anjouk lilioma vagy Mátyás hollója. Történelmileg persze helyenként pontatlanok a műalkotások, hiszen például Szent István azt a koronát, amit ma Szent Koronának hívunk, nem tarthatta a kezében, hiszen akkor még nem is létezett. Egyébként nem véletlenszerűen választották ki ezt a tizennégy királyt: őket mind Székesfehérváron helyezték örök nyugalomra. Pontosabban az egykori Nagyboldogasszony-bazilikában temették el a királyokat, azonban Szapolyai maradványait I. Szulejmán szultán kidobatta onnan, mivel az ő vazallusaként nem volt rá méltó, hogy a királyok temetkezési helyén nyugodjon. Hívei a maradványait a Szent Mihály templomba vitték, amely anno a mai Piac téren állt. Ennek a templomnak a helyén állították fel később a barokk Mária szobrot, melynek jelenleg csak a másolata található meg az Alba Pláza bejáratánál.

uj_mappa_6_6.jpg

kollazsok70.jpg

A Bory-vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin lévő történelmi alakok között természetesen királyokat is találunk. Ezek a szobrok mind egytől-egyig Bory Jenő keze-munkái, és mint a várban csaknem minden, ezek is betonból készültek. A baloldali szárnyon az Árpádok sorakoznak: Szent István - aki az ország világi központjává tette Fehérvárt -  feleségével, Gizellával és gyermekükkel, Szent Imrével; I. Géza és testvére, I. (Szent) László; III. Béla és felesége, Antiókhiai Anna - aki az egyetlen királyné, kinek földi maradványait érintetlenül találták a székesfehérvári koronázóbazilika területén; II. (Jeruzsálemi) András - aki Fehérváron adta ki az Aranybullát - lányával, Szent Erzsébettel; IV. Béla lányával, (a posztamensen lévő felirat szerint Boldog) Margittal, akit azóta (1943-ban) szentté avattak; IV. Kun László édesanyjával és végül III. András, ki az utolsó aranyágacskája volt az Árpád-háznak.

uj_mappa_6_7.jpg

A középső szárnyon az Anjou királyok - akik újra felvirágoztatták az országot - Károly Róbert és fia, Nagy Lajos kaptak helyet, a másik oldalon pedig a vegyesházi királyok - úgy mint I. Jagelló Ulászló karddal az oldalán (utalva arra, hogy harcban esett el); Mátyás király és neje, Aragóniai Beatrix; a sor végén pedig a még kisgyermek II. János - akit sosem koronáztak meg - édesanyjával, Izabella királynéval és Fráter Györggyel.

Rolf Singer

Ybl Miklós háromszor

Ybl Miklós Székesfehérvár egyik leghíresebb szülötte, aki a XIX. századi magyar építészet egyik legnagyobb mestere volt. Ennek megfelelően több őt ábrázoló szobor is megtalálható a városban. Tervezem, hogy összegyűjtöm majd az Ybl által tervezett székesfehérvári épületeket is, de most jöjjenek a már említett műalkotások.

dscn4409x.JPG

A Vörösmarty Körben már 1905-ben felmerült az ötlet, hogy állítsanak egy emléktáblát Ybl Miklósnak. Ezt a nagy építész születésének századik évfordulójára (1914) tervezték, de az I. világháború miatt ebből végül nem lett semmi. Aztán 1942-ben végre elkészült a dombormű, de ez a II. világháború során megsérült. Sok év telt el, aztán 1964-ben restaurálták a művet, és kihelyezték oda, ahol most is megtalálható: a Vörösmarty Könyvtár főépületének Jókai utcai falára. A táblán csupán a három betűből álló vezetéknév szerepel: szavak helyett vizualitással mesél. A reliefen valószínűleg a Magyar Állami Operaház stilizált mása látható

Alkotók: Bory Jenő és Lőte Éva

dscn2977f.JPG

Az emléktábla avatása után egy évvel már szobrot is állítottak Yblnek, amely sokáig a Szabadságharcos úton, a róla elnevezett gimnázium előtt "állt". A sulit 1999-ben bezárták, de a mellszobrot még jó pár évig nem mozdították el. 2005-ben viszont a szintén az építészről elnevezett lakótelep házai közé került.

Alkotó: Ungvári Lajos

uj_mappa97.jpg

A legújabb, már egész alakos bronzszobrot a születésének kétszázadik évfordulóján avatták fel a Zichy ligetben. A mögötte lévő fémből készült stilizált építmény magát az építészetet szimbolizálja.

Alkotó: Lestyán-Goda János

Rolf Singer

Oroszlánok, az épületek védelmezői

Az állatok királya a királyok városának is igen sok épületén fellelhető, mint díszítőelem. Az oroszlán anno igen népszerű címerállat volt, és többek között olyan erényeket jelképezett, mint az igazságosság, az állhatatosság, az erő és a mértékletesség. Szimbolizálta még a hatalmat is, és épületszoborként elrettenteni volt hivatott a betolakodókat. Na meg persze az egyik legszebb, legfenségesebb állatról beszélünk, így az is sokat nyomott a latba a díszítéseknél, hogy egyszerűen jól néz ki, akár a házak falán vagy a kapuk felett is.

dscn4414_1.JPG

Az Oskola utca ominózus barokk eredetű lakóházát a XVIII. században építették, azonban 1850-1870 között romantikus stílusú átalakítást végeztek rajta. Itt a kosáríves, kerékvetős kapu záróköve ábrázol oroszlánfejet a szájában karikával.

dscn4363.JPG

Brein Ferenc építész 1876-ban tervezte és építtette a Vörösmarty téren található "tornyos házat" az élettársa, Stadler Katalin számára. A késő romantikus historizáló sarokház igencsak gazdagon díszített, többek között még oroszlánfejes ornamentikát is találunk az ablakai felett.

uj_mappa95.jpg

dscn4443.JPG

A neoreneszánsz stílusú Igazságügyi Palota Wagner Gyula tervei alapján épült 1902-ben, ám a szobormunkáit már ifj. Havranek Antal és műhelye végezte. Három különböző oroszlánfejes díszítést is megfigyelhetünk rajta: az ablakok felett és alatt is különböző épületplasztikákat, és egy kagyló formával kombináltat a Szekfű Gyula utcai oldalon lévő kapu felett. Ez utóbbi dombormű a legmívesebb kialakítású.

dscn4390.JPG

A belvárosi posta sarokházát 1905 és 1907 között építették Say Ferenc tervei szerint. Itt a lizénák fejezetén találhatóak az oroszlánfejes díszítések, melyek a többi plasztikával együtt csak 2006-ban kerültek vissza az épületre. Erről egyébként már volt szó a szecessziós épületeket összegyűjtő bejegyzésben is.

dscn4493.JPG

Az egykori Magyar Királyi Állami Téli Gazdasági Iskola (ma Arany János Speciális Szakiskola) Szekfű Gyula utcai épületét Tscheuke Hermann építész tervezte. Az 1928-ban elkészülő oktatási intézménynek a földszinti ablakai alatt találhatóak az oroszlánfejes kiképzések.

dscn4379.JPG

A Vörösmarty téren áll még egy oroszlános ház, azonban erről semmiféle információt nem találtam, még Magony Imre Székesfehérvár szobrai c. könyvében (mely elvileg tartalmaz minden épületszobrot is) sem. Az igen míves dísz egyébként az ablakok felett van.

Nekem legjobban a bíróság realistább nagymacskái tetszenek. És neked?

Rolf Singer

Politika az utcán

Már hónapok teltek el az áprilisi választás óta, és ha lassan is, de eltűntek a különböző pártok plakátjai és hatalmas hirdetései az utcákról. Ám a matricák és a graffitik többé-kevésbé megmaradtak.

kepesposztok3.jpg

A matricázás a kisebb pártok fegyvere: főleg, mert olcsó, mivel "nem kell" fizetni a kihelyezésért (felragasztásért). A Kétfarkú Kutya Párt tagjai és hívei voltak a legszorgalmasabbak és a legkreatívabbak ilyen téren: matricáik - melyeken a legnevetségesebb ígéretekkel humorizálnak - szinte mindenhol megtalálhatóak: falakon, oszlopokon, közlekedési táblákon... Persze az, hogy valaki mindenhol "csakúgy" otthagyja a ragacsát körülbelül akkora truváj, mint amikor egy kutyus (akár hány farka is van) majd' minden villanyoszlopot levizel. Szóval bármennyire is humorosak ezek a kis vignetták, túl sok van belőlük, és legtöbbször "értelmetlen helyeken" tűnnek fel. Azonban a Basa utcában találtam egy figyelemreméltó darabot: a cédula a kijelölt rakodóhelyet jelző táblán lévő figura molnárkocsijára került. Persze a KRESZ-táblákra tilos bármit is ragasztani, de talán ez túl jópofa megoldás ahhoz, hogy bárkit is felháborítson.

uj_mappa91.jpg

A pártgraffitik ritkábbak, de találtam ezekre is példát. Az egyik egy teljesen hétköznapi "szavazz ránk" típusú járdafirka, melyet a momentumosok fújtak a Felsővárosi Közösségi Ház ajtaja elé. A másik már picit érdekesebb. Az MKKP pár éve kezdte el festeni a járdákat a négyszín-tétel alkalmazásával, hogy ezzel is felhívják a figyelmet ezek felületének különösen rossz minőségére (no meg magukra). Fehérváron több helyen festettek, például a Lövölde utcában is, azonban itt néhány napja újraaszfaltoszták a színes részeket. Ami a vicces az egészben, hogy csakis azokat. Ugyanis a mi kutyapártijaink nem voltak túl szorgalmasak: a buszmegálló másik oldalán már nem lettek színesek a repedések által kirajzolt formák. És azok a repedések továbbra is ott éktelenkednek a Lövölde utca gyalogútján. Hát nem különös? Én azon a véleményen vagyok, hogy ez az egész egy kifejezetten jó ötlet volt a kutyásoktól, de úgy látszik, az önkormányzatot túlontúl zavarta a viccpárt efféle ténykedése és ennek eredménye, sokkal jobban, mint a város járdáinak szörnyűséges állapota. A történtek után elmentem a Budai úti street art-jukhoz, reménykedve, hogy még ott találom. A Seregélyesi úti kereszteződésnél ugyanis egy igen hosszú részt pingáltak ki az MKKP-sek, ráadásul itt a párt logója, egy kétfarkú kutyus is helyet kapott a flaszteren. Szerencsére ezt még nem érte utol sorsa, így meg tudtam örökíteni. De vajon meddig maradhat ez így?

Rolf Singer

süti beállítások módosítása
Mobil