Már korábban, mikor a város legelfuseráltabb emlékműveit gyűjtöttem össze, mondhatni megígértem, hogy a legjobbakról is lesz majd egy bejegyzés. Persze ez a lista is teljesen szubjektív, de talán mindenki egyetért velem abban, hogy mind egytől-egyig igazán érdekes és különleges köztéri alkotások.

A pirogránitból készült Kígyót 1981-ben helyezték el a Németh László Általános Iskola - melyet azóta a köznyelv csak "kígyós sulinak" hív - előtt. Az óriáskígyót szerintem nem lehet nem szeretni, én személy szerint imádom a formáját és a játékosságát. A szobor nem kapott talapzatot, így az ember (fizikai és pszichikai) korlátok nélkül megérintheti, sőt még akár fel is ülhet rá.

Alkotó: P. Benkő Ilona

A Mítosz című igencsak furcsa hibridet ábrázoló művet 1969-ben készítették mészkőből, és négy évvel később állították fel a Széna téren, eredetileg egy vízmedence szélén. A medencét azóta elbontották, a szobrot pedig a Széna Téri Általános Iskola épületéhez picit közelebb helyezték el. Mivel nem túl jó helyen van (megbújik a fák között), ezért sokáig nem is figyeltem fel rá, hogy mennyire különleges alkotásról van tulajdonképpen szó. Mióta közelebbről is meg tudtam nézni, az egyik kedvencem lett. Egyébként imádom a régi (főleg ókori) mítoszokat, legendákat, és az azokban szereplő kitalált, furcsa lényeket és a különféle népképzeleti szörnyeket, így a "rajongásom" a szobor iránt nem véletlen.

Alkotó: Csikszentmihályi Róbert

Csodálatos dolog lehet repülni (én magam sajnos még sohasem éltem át), de ugyanakkor veszélyes is. A Vásárhelyi úton, az Ikarus telephelye előtt található A repülés áldozatainak emlékműve. Ezt a műalkotást a "Tisztelet a Levegő Hőseinek Alapítvány" állíttatta a hősi halált halt repülős és ejtőernyős bajtársak emlékére, az avatásra pedig 1994-ben került sor. Mészkőből, márványból és bronzból készült, azonban a bronz légcsavartollakat többször is ellopták vagy megrongálták az évek során, ezért aztán a propellereket később fából készültekkel pótolták. Legérdekesebb részletei a talapzatba vésett rajzok, ezek közül is a címer a repülőkkel és helikopterekkel "megspékelve".

Alkotó: Székely János Jenő

A Szónok szobra  - mely egy oroszlános kúton áll - tulajdonképpen a Mátyás-emlékmű része, de az emlékmű csak a felavatása után két évvel, 1992-ben egészült ki vele. Különlegessége, hogy az alkotó a "színészkirály" Latinovits Zoltán arcvonásait idézte meg a figurával.

Alkotó: Melocco Miklós

Talán a legismertebb műalkotás az itt felsoroltak közül a Vasvári Pál utca bejárata felett egyensúlyozó Mujkó. Az udvari bolond szobrát Kocsis Balázs szobrászművész és Molnár László ötvösművész készítette, eredetileg a Kortárs Művészeti Fesztiválra. A dróton ülő alakot a fesztivál után azonban nem szerelték le, ezzel megkerülve a jogszabályokat és kényszerhelyzetbe hozva a várost: vagy vegyék meg, vagy utasítsák el. Természetesen az alkotás már akkor olyan népszerűvé vált a városlakók körében, hogy nem tehettek mást. Érdekesség, hogy később egy (sznob) szakmai zsűri anakronisztikusnak nevezte a művet, amelynek szerintük nincs valós szobrászi értéke. Persze mindenki döntse el maga, hogy egyetért-e velük, vagy sem.

Alkotók: Kocsis Balázs és Molnár László

Kocsis Balázsnak nagyon sok szép köztéri alkotást köszönhet a város. Így nem meglepő, hogy a listámra felkerült még egy munkája. A Rácvárosi áldozatok emlékműve - mely a második világháború idején a megszálló szovjet katonák által kivégzett tizenkét áldozatnak állít emléket - a Rác utcában, a templom kerítésfalán látható. A memento két részből áll: egy speciális hegesztési technikával készült bronzlemezből (ez formázza az árnyalakot) és egy hasított mészkőtömbből, melyen a mártírok nevei szerepelnek.

Alkotó: Kocsis Balázs

Rolf Singer

Claude Monet több mint harminc festményt készített a Roueni katedrálisról. Az impresszionista festő különböző napszakokban és különböző fényviszonyok között festette meg a gótikus templomot. Nemrég eszembe jutott, hogy én is csinálhatnék valami hasonlót. Mivel mostanában sokat fotózok, így kézenfekvő volt, hogy most is fényképeket készítsek. Na persze először el kellett dönteni, melyik épület legyen a célpont. A városban szám szerint tizennégy templom van, de én mindenképpen olyat akartam választani, amely valamilyen oknál fogva különleges. Végül a Jézus Szíve templom és a Prohászka Ottokár-emléktemplom között vacilláltam. Utóbbi azonban nem csak grandiózusabb, de sokkal könnyebben fényképezhető, mivel nyílt terepen helyezkedik el.

Az olaszos hatású körtemplomot a "lánglelkű" Prohászka Ottokár - aki Székesfehérvár tizenötödik püspöke volt - emlékére készült Fábián Gáspár tervei alapján, a becsületes neve pedig Prohászka Ottokár Jó Pásztor-emléktemplom. Érdekesség, hogy eme építményé Magyarország legnagyobb kupolája. Az emblematikus épület mellé eredetileg építettek volna egy hatvanöt méteres harangtornyot is (ettől még monumentálisabb alkotás lett volna), de ez végül nem készült el, az ide szánt harang pedig a Szent István Bazilikába került, a vasútvidéki templomunk meg csupán egy kisebb harangot kapott, amit a templomkerti haranglábra függesztettek fel.

Ennyit a templomról dióhéjban, végül pedig jöjjön néhány gondolat a képeimről. Úgy éreztem az lenne igazán hatásos, ha négy nagyon jellegzetes és egymástól hangulatban és színvilágban igencsak eltérő fotót fűzök össze, hogy minél érdekesebb és látványosabb kollázst kapjak. Szóval reggel, délben, este (lemenő napfénynél) és kora éjjel fényképeztem. A sorozat első képe hat óra tájékában készült, éppen egy kiadós éjszakai zuhé után. A nap már feljövőben, a templom színe ilyenkor szép sötétsárga. Ezzel szemben pontban délidőben teljes pompájában ragyog az épület. Az alkonyatkor (hét óra körül) készült fénykép talán a legszebb: igazán gyönyörű ahogy megcsillannak a lenyugvó nap sugarai a kupolán ezzel igazán érdekes tónust kölcsönözve annak. Viszont mikor leszáll az éj, teljesen megváltoznak a színek: a templom sárgája barackos árnyalatot kap, a kupola pedig kékesen "világít".

Rolf Singer

A street art kifejezésről sokaknak egyből a graffiti jut eszébe, pedig az csupán egy ága az urbánus képzőművészetnek. "Utcaművészet" lehet bármilyen installáció, akár olyan alapból teljesen hétköznapi dolgok érdekes megoldásai is, mint a szemeteskukáké. Az előző részhez hasonlóan újfent öt (hat) darab érdekes képet mutatok, melyek a street art sokoldalúságát is bebizonyítják.

Sportos buszmegállók. A hokikapu értelemszerűen az Ifj. Ocskay Gábor Jégcsarnoknál, a kosaras dekorációval ellátott váró pedig az Alba Regia Sportcsarnokkal szemben található.

Az Országzászló tér idén teljesen megújult. Ennek megfelelően vadonatújak a szemetesek is, amelyek egyedi designt kaptak, melynek központi elemei a téren található Virágóra és az olyan nemzeti jelképeink, mint az ország zászlaja és címere. Nekem személy szerint nagyon tetszik az ötlet és azt mondom: egyedi kukákat  minden térnek!

A vasúti zajvédő falak látványa nem túl szép, ellenben ha feldobják egy kis festéssel. Ez a kép a Széchenyi út vasúti aluljárójához közel készült.

Ezt az érdekes homemade házszámot az Adonyi úton találtam. Egyszerű és nagyszerű megoldás.

A Prohászka Ottokár úton felfestett csigaházak díszítenek egy pici lépcsőt. Talán az előző üzlet megmaradt dekorációja, mely máig mosolyt csalhat az arra járók arcára.

Rolf Singer

A Bory-vár Székesfehérvár egyik legjelentősebb épülete, melyet anno Bory Jenő építészmérnök és szobrászművész alkotott meg elsősorban a hitvesi szeretetnek, az örök szerelemnek állítva emléket. A múlt héten volt szerencsém meglátogatni a várat (második alkalommal), és egy csomó olyan részletét fedeztem fel, amelyekre egyáltalán nem emlékeztem. Némelyik rejtélyes, némelyik csak szimplán gyönyörű. Ha az ember nem nézi át a csodálatos várkastély minden egyes zegzugát alaposan, talán némelyiket észre se veszi. Én ezúttal megpróbáltam mindent szemügyre venni, de akár napokig is el lehetne bámészkodni e helyen, és talán még akkor sem fedné fel minden titkát.

Hogy mit keres Raffaello Sanzio Athéni iskolájának egy részlete, vagyis annak a részletnek a reprodukciója a vár egyik tornyán? A falon lévő felirat szerint az 1997-es festmény Schwalm László műve, a címe pedig Michelangelo. És természetesen az is fel van tüntetve, hogy a kép a már említett reneszánsz freskó alapján készült. A sok alakos falfestményen a magányosan ülő és közben melankolikusan gondolkozó ember hivatalosan Epheszoszi Hérakleitoszt ábrázolja, aki a preszókratikus filozófia egyik meghatározó gondolkodója volt. Egyesek szerint azonban Raffaello magáról Michelangelo Buonarrotiról mintázta a figura vonásait. Michelangelo egyébként valóban különc és magának való ember volt, akinek munkáiból hiányzott az a harmónia, az a derű, vagy az az elegancia, amely a legtöbb itáliai reneszánsz művész, köztük például Raffaello munkásságát is jellemezte. Bory Jenő A sebzett hős című emlékművét egyébként Michelangelo Dávid szobra inspirálta.

Ez a kő virágtartó, melyet szárnyas-szarvas, vízköpő figurákra emlékeztető, démoni lények tartanak, az alsó kertben található közel a bejárathoz. Én személy szerint imádom az ilyesféle kifejezetten míves és ötletes műalkotásokat, melyeken szörnyeket ábrázolnak.

Igen, a Bory-várban még Buddha is van. "Az a baj, hogy azt hiszed, van időd" - Talán ez a kis szobor emlékeztette a mestert arra, hogy nem szabad az élet egyetlen pillanatát sem elpazarolni.

Az Elefántos udvar, mely az árkádsor közepén a várat jelképesen a hátán tartó elefántszoborról kapta a nevét. És az árkádok hátfalán lévő freskóvázlatok, melyeket Bory Jenő vörös krétával rajzolt fel. A négy rajz négy építészetileg is fontos és meghatározó korszakot jelenít meg. Sajnos az alkotó már nem készült el a munkával, de így is teljes értékű műremekek benyomását keltik.

Egy női képmás a vár falán. A fénykép nincs elforgatva, a dombormű valóban fejjel lefelé látható. Hogy ezzel Bory mester mit szeretett volna mondani, az számomra kissé homályos, de én Boryné vonásait vélem felfedezni ebben az alkotásban is. És mintha lenne rajta egy felirat!

Pénzérmék az építmény falán. Az aprópénzek között van antik érme, német pfennig és magyar fillér is.

Egy tüzérségi lövedék és egy második világháborús rakéta a Zászlós torony lábánál. Bory Jenő 1923-ban kezdte építeni a várat (és negyven nyáron keresztül bővítette), tehát az építmény megélt egy világháborút is.

Ha átmegyünk a Zászlós és a Csúcsos tornyot összekötő kis hídon, szó szerint fejünk felett érezhetjük Damoklész kardját, amely képletes értelemben a látszólag kellemes körülmények között (mi lehetne kellemesebb, mint egy sétát tenni eme lenyűgöző és csodaszép helyen?) a minden pillanatban bekövetkezhető, állandóan fenyegető veszedelem jelképe.

A Zászlós torony lépcsőháza már önmagában is gyönyörű lenne a fantasztikus formáival, de Bory Klára díszítő festése még csodálatosabbá teszi a nagy építészeti attrakciót. Én egyszerűen imádom a pasztelles színeit, a dekoratív mintáit és a játékos szimbólumait egyaránt.

Gyönyörű szép festett üvegablak a Zászlós toronynak az emeleti pihenőjéből nyíló Vagyóczky-szobában (amely az  önzetlenül segítő munkatársról kapta nevét). A középen látható címer leginkább Szigliget címeréhez hasonlít, de nem egyezik meg vele teljesen. Egyik központi eleme a mitikus egyszarvú, amely a középkor egyik legkedveltebb címerállata volt.

A a kép baloldalán lévő festményen Bory Jenő látható budapesti műtermében, a háttérben pedig A sebzett hős című szobra, amelynek újraöntött darabja ma a Bory-vár műtermében található, hasonlóan az ablak felé fordulva (a kép jobboldalán).

A vár oltárai Boryné szobraival talán a leggyönyörűbb részei az építménynek, emellett pedig időtlen bizonyítékai Bory Jenő felesége iránti áhítatos szerelmének. A baloldali kint található, a kompozíciója pedig kifejezetten érdekes az arany és a kék színű mozaikokkal meg a jón oszlopfővel. A mellszobor alatti 1921-es szerelmes költeményt maga Bory Jenő írta örök múzsájához (Egyébként több ehhez hasonló romantikus vers is található a vár falain).

A jobboldali a hitvesi szeretet kápolnájában van. Ennek érdekessége, hogy a szobor feletti freskó sárga színű hölgyei tulajdonképpen más híres művészek múzsái, akik természetesen az irigységtől sárgák, hisz egyiküket sem szerethették, szerették oly lángolóan és olyan odaadással, mint amennyire Komócsin Ilonát szerette a férje.

Rolf Singer

Székesfehérvár belvárosa bővelkedik a kis, szűk mellék- és összekötőutcákban, melyek roppant hangulatosak tudnak lenni. Bemutatom a város három talán legszűkebb kis utcácskáját, ahová érdemes elsétálni.

A Vasvári Pál utca a Romkerthez közel található meg, benne egyetlen egy üzlettel: a Hold Antikváriummal. Nevezetes még a Zichy-palota felőli bejárata felett egyensúlyozó Mujkó szoborról. Az utca és az épületei sajnos kissé elhanyagoltak, és közvilágítás mint olyan itt nem létezik. Mindezek ellenére nagyon hangulatos kis hely, amely bőven tartogat meglepetéseket az odatévedők számára. Itt már meg is mutattam egyet ezek közül. Egyébként mikor fényképezni készültem, egy turista épp akkor konstatálta ott, milyen sok kis, szűk utcácska van a városunkban.

A Lépcső utcába - meglepő módon - egy lépcső vezet a Liszt Ferenc utcából, pár lépés után pedig a másik végén egy kis kapun "átbújva" a Megyeház utcában találja magát az ember. Sajnos a lépcsős bejárata jelenleg le van zárva, ugyanis régészeti feltárást végeztek, most pedig a felújítási munkálatok zajlanak. Az ígéretek szerint azonban augusztusban már járható lesz erről az oldalról is. Az ottani egyik házfalon lévő érdekes graffitiről egyébként már írtam korábban.

A Bástya utca kissé kilóg innen, mivel egy viszonylag hosszú utcáról van szó, azonban az a szegmense, mely a Rózsa utcát és a Lakatos utcát köti össze egészen szűk és rövidke, mondhatni egy sikátor. Egyik oldalán a növényzet ejtette fogságba az épületet, a másik oldalán falfirkák "díszítik" a házfalat. Egy átjáró, ahol senki sem tartózkodik huzamosabb ideig (kivéve talán a graffitiseket), mindenki csak áthalad: ki erre, ki arra. De támadt egy agyament ötletem: mi lenne, ha kicsit megállnánk ott, akár csak egy percre? A növényzet amúgy az utca más részein is hódít, a kép jobboldalán egy kőfalat és egy fél lakóházat kebelezett be.

Rolf Singer