A napokban felállványozták az Eppinger-ház udvari homlokzatát - Molnár Tibor egykori otthona után egy újabb várkörúti villa újulhat meg. A Várkörút és a Lakatos utca sarkán álló épület - amelyet egyébiránt szintén Molnár Tibor tervezett - az art deco úgynevezett "streamline" irányzatának egyik legjelesebb hazai képviselője.
Mindig szomorú, ha egy száz évesnél is öregebb, de korántsem menthetetlen állapotú házat semmisítenek meg, de különösen fájó, ha mindez a történelmi belvárosban történik - ott, ahol semmi keresnivalójuk a manapság kötelező jelleggel kizárólag szürkében és fehérben "pompázó", otromba, jellegtelen társasházaknak.
Az Ady Endre utca 16. a bontás előtt. Kép: Szalay Ákos
Az Ady Endre utca egyike a történelmi városmag leghangulatosabb utcáinak. Ugyan előzményének tekinthető a középkori "Budaucza" (mely nevét a Budai kapu közelsége révén kapta), a ma is létező utca, pontosabban annak északi, belvárosi része az igazat megvallva "csak" 1810 környékén, a Fő utca megnyitása után alakult ki (a nyugati, palotavárosi szakaszát pedig 1860 körül nyitották meg). Kezdetben Sas utcának hívták, később Nagy Sándor nevét viselte, miután az alapi földbirtokos 1909-ben több mint 100 ezer koronát hagyott a kórházalapra. Míg az északi oldalon rengeteg jelentős, jól ismert épület áll - kezdve a Say Ferenc-féle sarokháztól a Fekete szállón és az egykori Csendőrparancsnokságon át a hajdani Ybl Miklós Főreáliskoláig - a déli oldal egyszintes házainak többségéről alig tudni valamit. Ettől függetlenül nem kérdéses az itteni épületek értéke! Egy 110-130 éves - de még ennél is régebbi épületek felhasználásával épült - részben egyszerű, de korántsem jellegtelen neoreneszánsz architektúrájú házsor egységes utcaképét sikerült most megbontani.
Az Ady Endre utca 16. udvara. Képek: Horváth Erika
Az évekig üresen álló épületben azelőtt Vastagh Rita tanárnő lakott, aki anno a közeli Ciszterci Gimnáziumban tanított hittant, biológiát és földrajzot. Ő 2017 augusztusában, életének 78. évében hunyt el. Bár többen is úgy tudták, a tanárnő az iskolára akarta hagyni a házat, végül nem készült végrendelet, így mindene egy távoli rokonra szállt, aki aztán az épület eladása mellett döntött. Az új tulaj pedig egy háromszintes, hét lakásos társasházat álmodott a helyére.
A május 1-jei állapotok.
Az örökös mindent a házban hagyott, de az értékes holmik - a szomszédok közbenjárásának köszönhetően - szerencsére megmenekültek: a könyvek a gimnáziumba, a családi fotók, iratok a Megyei Levéltárba, a játékok pedig a Hetedhét Játékmúzeumba kerültek.
Eltűnt egy ház.
A szépség és a szörnyeteg - valami ilyesmire számíthatunk. A képen a Jókai utca 10. és 12. épülete látható.
Hogy mégis hogy történhetett ez meg? Sajnos nem minden belvárosi épület áll műemléki védelem alatt. Persze, lehet azon vitatkozni, hogy az ilyesféle házikók megérdemlik-e a műemléki státuszt, de ha nem kapnak védettséget, előbb-utóbb az óvárost is ellepik a mostanság gomba módra szaporodó, lelketlen társasházak, és agyoncsapják annak sajátos hangulatát. Ezt semmiképp sem lenne szabad hagyni...
Forrásaim:
Rolf Singer
Helyszín: "Gáz utca / Budai út B" buszmegálló.
A Ráchegy szívében megbújó Rácbánya kicsinyke - mindössze 4,68 hektáros területű - ugyanakkor gyönyörű, vadregényes parkját csak kevesen ismerik, pedig mindössze 20 méterre található a felettébb forgalmas 7-es főúttól (Budai út), igaz, magántelkek zárják körül, biztonságos megközelítése pedig csakis az Apatini utca felől lehetséges. Ahogy a neve is sugallja, egykor bánya működött a mostani közpark helyén, méghozzá aplitbánya.
No, de mi is az az aplit? Tulajdonképpen azt a gránitfajtát nevezik így, mely csillámszegény, vagy teljesen csillámmentes, illetve nagy szilícium-dioxid tartalmú magmás telérkőzet. Nem gyakori képződmény még az olyan gránithegységekben sem, mint amilyen a Velencei-hegység is. Egyébként a ház- és útalapok számára fejtették ki innen a gránitmurvát az 1900-as évek elejétől kezdődően. A hosszú évtizedekig tartó bányaművelés felhagyását követően aztán gyorsan visszahódította a természet ezt az egykori bányagödröt. Az elvadult terület pihenőparkká alakításának lehetősége először a kilencvenes évek végén merült fel, azonban az anyagi feltételek csak 2006-ban teljesültek, amikor is az önkormányzat környezetvédelme 36.500 $ összeget nyert az Alcoa Alapítványtól. Ám az eredeti elképzelések nem valósultak meg maradéktalanul: ha minden a tervek szerint alakult volna, a Dolovai sor felől egy csigalépcsőn is meg lehetne közelíteni a területet, és az ottani, valamint az Apatini utcai bejáratnál is egy-egy fából faragott, természeti motívumokkal díszített kapu köszöntené a látogatókat; ezenfelül nem készült el a madárles és szalonnasütőhely sem.
Szóval kapu nincs, a bejáratnál csupán egy tábla figyelmeztet arra, hogy a Rácbánya bizony természetvédelmi terület. Egyébként 2000. december 1-jén kapott helyi védettséget.
Tavasszal mesébe illő virágzó fasor fogadja a betérőket. Gyönyörűek ezek a vérszilvafák! De nem kevésbé szépek a néhány lépéssel odébb sorakozó szomorúfüzek.
Itt még benyúlik a parkba az Apatini utca egyik ága, de szerencsére az itteni ikerházsor környezete példaértékűen tiszta és szépen gondozott.
Már többször is felmerült a Rácbánya "főterének" sportparkká alakítása, 2017-ben például kondiparkot akartak létrehozni itt. Jelenleg azonban csupán egy gyűrű nélküli öreg kosárpalánk árválkodik a tisztáson.
A park első számú látványosságához több úton is el lehet jutni.
Azonban érdemes a főösvényt követni, mely bevezet minket a "dzsungelbe".
A fák között egy "csöppnyi" bányató "rejtőzik". Békalencse-tónak is nevezik, mert vizének felszínét gyakran belepik a piciny, lencsére emlékeztető levelek.
A "zöldre festett" tavacska nem mindennapi látványát a múlt nyáron sikerült lencsevégre kapnom.
A tóban élő tőkés réce párral viszont idén sikerült találkoznom. A gácsér már nem sokáig viseli díszes násztollazatát, a nyár elején a tojóéhoz hasonló, szerényebb ruhát ölt majd.
A vadkacsák mellett természetesen más madarak is élnek az egykori bányában. A park védett természeti értékei a délkeleti löszfalban fészkelő gyurgyalagok - de ők majd csak májusban érkeznek meg - illetve a csodás énekükről híres fekete rigók. A képen látható tojó az egyik fűzfán fészkel. Mivel a táplálékukat a talajon keresik, és a tisztásokra is kimerészkednek, könnyű megfigyelni őket.
Egy szajkót is sikerült lefotóznom. Ritka látvány, mivel nagyon óvatos, bizalmatlan természetű madár - amire meg is van minden oka, hiszen nem élvez védettséget, vadászható. A híres természettudós, Alfred Brehm a következőket írta róla: "A szajkó a szó legtágabb értelmében mindenevő és a legvisszataszítóbb fészekromboló, melyet erdeinkben találhatunk. Az egértől vagy fiatal madárkától kezdve a legkisebb rovarig semmi élőlény sincs tőle biztonságban és éppoly kevéssé veti meg a tojást, gyümölcsöt, bogyót és hasonlót. Ősszel gyakran heteken át makk, bükkmag és mogyoró a fő tápláléka." Mindemellett kitűnő hangutánzó, tökéletesen utánozza akár a macska nyávogását és a kutya ugatását is.
Tovább követve az ösvényt egy kisebb tisztásra érünk. Itt található a fenséges gránitkúp, a park fő látványossága.
A szemközti lépcső a Zentai Úti Általános Iskola hátsó udvarához vezet.
A fenti bozótosból jól rálátni a Budai úti református templom hátsó homlokzatára. Habár nincs messze a főút, tulajdonképpen semmi sem hallatszik annak zajából.
Végezetül - ha már szóba került - hadd ejtsek néhány szót a templomról is. Szabadon álló, egyhajós épület öt lejtős síkból komponált manzárdtetővel. A szélfogóra ültetett torony négyzetes hasáb alakú, az órái felett viszont nyolcszögű harangtér foglal helyet, melyet egyszerű, harangforma sisak zár le. A csúcsíves hajlású cseréptetők csatlakozópontjában pedig egy bevilágító csonkatornyot is elhelyeztek. 1995-ben épült Szigeti Gyula tervei alapján. 2007-ben Építőipari Nívódíjat kapott.
Forrásaim:
Rolf Singer
Én személy szerint csak a napokban vettem észre, de minden bizonnyal április 11-én került ki József Attila talán legismertebb verse a róla elnevezett utca és az Áron Nagy Lajos tér sarkán található telefonfülke ablakára.
Márciusban átnevezték az író utcák egyikét: állampolgári kezdeményezés eredményeképpen ezentúl Csoóri Sándor nevét viseli az egykori Gorkij utca.
A szóban forgó utca nevét lakossági kérésből kiindulva vizsgálta felül az önkormányzat. A döntést végül január 24-én hozták meg a Magyar Tudományos Akadémia álláspontjára hivatkozva, miszerint az ötszörösen irodalmi Nobel-díjra jelölt Makszim Gorkij azzal, hogy 1931-ben a Szovjet Írószövetség elnöke lett, részt vett a szovjet önkényuralmi rendszer fenntartásában (és egy 2013-ban hatályba lépett törvény szerint közterület nem viselheti "olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett"). Csak hát a szocializmusban tulajdonképpen mindenki a "kommunizmust építő" rendszer egy fogaskereke volt, Gorkij neve pedig - akárcsak Puskiné, vagy Tolsztojé - mint világirodalmi nagyságé szerepel(t) az utcatáblákon.
Az új névadó a közeli Zámolyon született költő, Csoóri Sándor lett. Az utca lakói a február 3-án kiküldött határozatban szembesültek először a névváltással, mely ellen gyorsan aláírásgyűjtésbe kezdtek - úgy tudni, az ívet a 108 ott lakóból (ebbe természetesen a gyermekek is beletartoznak) 80 fő szignózta. Csakhogy a törvény az törvény. Egyébként nemrégiben ugyanerre a sorsra jutott Komló városának Gorkij utcája is, mely január 5-e óta Kiss József lokálpatrióta helytörténész nevét viseli.
A hír hallatára végigjártam az utcát. A közlekedési táblákra és a villanyoszlopokra már felkerültek az új utcatáblák, a házfalakon azonban még (csak) a régiek láthatók (egyébként a fenti képen szereplő harmincas évekbeli "streamline" sarokház vélhetően az átnevezett utca legrégebbi épülete).
Forrásaim:
Rolf Singer
A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttem, jelenleg hol zajlanak építkezési munkálatok a városban. A gombaként szaporodó társasházak mellett több középület és egy templom is szerepel az összeállításban.
A napokban lebontották a Béke téri Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI tornatermét. Ha minden igaz, egy jóval nagyobb, egészen pontosan 462 négyzetméteres torna- és táncterem épül a helyére, emellett sor kerül a nyílászárók cseréjére, a régi épületrész tetőszerkezetének felújítására, azon belül a Lövölde utcai szárny tetőtérének beépítésére - ahol három foglalkoztató és egy 100 négyzetméteres kórusterem kap majd helyet - valamint egy új sportpálya kialakítására is összesen 891 millió forintból. Mindemellett a homlokzat is megújul majd, de egy másik beruházás keretében.
A vasútállomással szemközti, L alakú, egyemeletes, tizenegy tengelyes, nyolc tantermes, sátortetős iskolaépületet 1942-43-ban építették a város második polgári fiúiskolája számára, az "iskolaépítő" Széll László tervei alapján - az építész méltán remélte, hogy a vasúton érkezőkre kellemesen fog hatni e - Schmidl Ferenc műszaki tanácsos szavaival élve - "szolid, tartós, jó és vidéki környezetbe illő szép" épület az állomásra néző, homorú homlokzatának novecentós ízű oszlopos árkádsorával. A munkálatokat Tóth Ferenc építőmester irányította. Sajnos időközben megnőttek a költségek a háborús viszonyok miatt, ám a kultuszminisztérium magára vállalta az áremelkedésből fakadó többletköltséget, így végül felépülhetett a (most lebontott) tornaterem is, melynek padlásterében tantermeket, kézimunkatermet, ének- és zenetermet, ifjúsági könyvtárat, valamint cserkész szobát is kialakítottak. A tanítás 1943. november 3-án kezdődött meg hét osztályban, ekkor még Horthy Miklós kormányzó nevét viselte az intézmény, és végül lányok is járhattak ide, mivel a városnak nem volt állami lánypolgárija. Az épület berendezését is Széll László tervezte, ám abból minden elpusztult, amikor az 1944. szeptember 19-ei harcok folyamán leégett az iskola.
A néhai tornaterem
Az újjáépítésben részt vettek a tanárok, a szülők és a diákok is. A helyreállítást követően általános iskolaként működött tovább. 1959-ben felépült egy nyolc tantermes, "szocmodern" (és eredetileg lapostetős) épületszárny, melyet Pordán H. Ferenc tervezett. A két építészeti korszakot egy lábakon álló, könnyed, üvegezett folyosó hidalja át.
1978-ban újabb tűzeset történt: kiégett a tornaterem, a lángok martalékává vált a teljes tetőszerkezet. Felmerült, hogy lapostetővel építik újjá, végül úgy döntöttek, hogy az eredeti formában állítják vissza, de a tetőtéri helyiségeket megszüntetik.
A Béke Téri Általános Iskolát 1996-ban összevonták a Kodály Zoltán 12 évfolyamos Ének-Zenei, Művészeti Iskolával. Hogy egy helyen folyhasson az oktatás, újabb bővítésre volt szükség: a 2001-2002-es tanévben megtoldották egy emelettel a Pordán-féle épületet.
A legizgalmasabb projekt kétségkívül a Baptista Gyülekezeti Ház templommá bővítése. Megjegyezném, utoljára a kilencvenes években épült templom Székesfehérváron. A "SzépCél"-nak elnevezett beruházás első fázisában megépül az imatornyos homlokzat, valamint bővül a fogatótér - ennek összköltsége 150 millió forint, melynek 90 százalékát a hívek adták össze. Az új épületet, melynek a második ütemben elkészülő imaterme 350 fő befogadására lesz alkalmas, Pozsgai Angéla építészmérnök tervezte, aki egyébként a gyülekezet tagja. A munkálatok záróakkordjaként mélygarázs is épül majd.
A fehérvári baptista gyülekezet 1931. július 29-én alakult. A Széchenyi utcai gyülekezeti házat 1981-ben építette az akkor még csupán 79 tagot számláló közösség.
A készülő templommal szemközti épület mögött, a Hosszúsétatér elején - egy régóta üresen álló villamossági szaküzlet helyén - pedig 2X34 lakásos társasház épül Novák Róbert tervei szerint.
Javában zajlik a Vörösmarty tér 12-es számú, műemlék lakóház rekonstrukciója. Az építtető cég ügyvezetőjének nyilatkozata alapján "az utcakép nem fog változni", ám a régi-új épület már egy "modern, korszerű, lifttel felszerelt ingatlan lesz". Az udvarában egy új, tizenhét lakásos társasház is épül Karé Krisztián tervei alapján. A több mint egymilliárd forintos építkezések várhatóan decemberben érnek majd véget.
A téglalap alaprajzú, egyemeletes, nyeregtetős, romantikus lakóházat 1860 körül építették. Nem kizárt, hogy az egész romantikus házsort (a Vörösmarty tér 4-től kezdődően) a város híres szülötte, Ybl Miklós tervezte, bár az Ybl összes című könyvben csupán a középső három épület szerepel az "Ybl-dilemmák" fejezetben.
Az elmúlt évtizedekben olcsón bérelhető szociális bérlakásokként funkcionáltak az épület lakásai. Mivel a ház szerény bevételei nem tudták fedezni a szükséges karbantartások költségeit, állapota erősen leromlott. Statikai problémák miatt ki kellett üríteni, 2008-ra csupán egyetlen lakója maradt. Az önkormányzat - milliárdos forrás híján - végül az értékesítés mellett döntött.
Nem sokára (a tervezet szerint áprilisban) befejeződik a Szent Imre Általános Iskola felújítása és átalakítása. Az utcai homlokzat már kész, és a tetőszerkezet is teljesen újjáépült. Az egyházi iskola 1,85 milliárd forintos beruházás keretében újul meg.
Az L alakú, kétemeletes, előkertes, neobarokk "palota" 1929-ben épült fel a Székesfehérváron nevelkedett Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter segítségével a Ferenc József Nőnevelő számára. A különleges "sarok nélküli saroképületet" a fehérvári születésű Fábián Gáspár és a mellette tanuló (később a város egyik legjelentősebb építészévé váló) Molnár Tibor tervezte.
Átalakul a Kossuth utcai Széchenyi-palota is: a tetőtér beépítésével nyolc új lakást alakítanak ki. A munkálatokkal várhatóan júniusban végeznek.
A Széchenyi-palota 2018-ban.
Széchenyi Viktor neoklasszicista magánpalotáját a város egyik legjelentősebb építésze, Say Ferenc tervezte 1900 körül. A gróf az emeleti helyiségeket átengedte a Vörösmarty Kör számára, amelynek tagjai az I. világháború után az egész épületet megvásárolták - a húszas évektől itt rendezték meg többek között a hagyományosan a báli szezon nyitányát jelentő Vörösmarty-bált. A II. világháború után művelődési ház lett belőle, amely később Pintér Károly munkásmozgalmi mártír nevét vette fel. Díszeitől minden bizonnyal még a múlt rendszerben fosztották meg. Jelenleg irodaház és üzletközpont, valamint a Vörösmarty Társaság székháza.
Tulajdonképpen befejeződött a Bartók Béla tér felújítása, melynek költségvetése több mint 320 millió forint volt (ebből 261 millió uniós forrásból állt rendelkezésre) - noha Kornis Gyula szobrát még nem helyezték vissza, és a teret keletről határoló Oskola utca végleges burkolatkialakítására sem került még sor, de utóbbi csak a Szent István Király Múzeum Rendházépületének felújítása után valósulhat meg. Habár egy kivételével az összes fát megőrizték, az egész tér leburkolásával elvesztette ligetes hangulatát a hely. És igencsak furcsa látványt nyújt a Széchenyi-ház előtt álló öreg platán "beépítése" - a fa pódium elvileg miniszínpadként fog funkcionálni amellett, hogy védelmet is nyújt a fának. Jó pont viszont a Kultúrház előtti, régóta használaton kívüli medencetér megszüntetése - a tervek szerint időnkét egy nagyobb szabadtéri színpad foglalja majd el a helyét. Tetszik az is, hogy egyedi - a térre utaló - grafikát kaptak a virágládák és a hulladékgyűjtők.
Az eredetileg XI. Ince pápa nevét viselő tér 1936-ban két lakóház lebontásával került kialakításra. A térrendezés Schmidl Ferenc nevéhez fűződik csakúgy, mint a déli oldalon található Kultúrház tervezése, amely 1940-42-ben épült novecento és skandináv hatásokat ötvöző stílusban - valójában Aba-Novák Vilmos világhírű alkotása, a Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannó elhelyezésé céljából. Zárterkélyének gyönyörű mozaikdíszítését és az alatta álló szobrokat, Kézai Simon és Kálti Márk figuráit is Metky Ödön készítette (az épületet eredetileg Jálics Ernő szobrai díszítették, de azok megsemmisültek a háborúban).
A keleti oldalon a ciszterci gimnázium régi épülete, szemközt az új található - a fiatalabb, 1937 és 1941 között épült, enyhén novecentós hatásokat mutató iskolaépület Csánk (Rottmann) Elemér tervezése.
A hírek szerint jól halad az imént szóba került Fő utcai múzeum felújítása és korszerűsítése, mely során egy új, 620 négyzetméteres és mintegy 8 méter belmagasságú, "XXI. századi" előcsarnok is felépül az egykori rendház gazdasági udvarának beépítésével. Az Árpád-ház program keretében megvalósuló, 5,3 milliárd forintos beruházás a tervek szerint október végére fejeződik be.
A barokk épületet a jezsuiták építették 1744 és 1763 között Paul Hatzinger tervei alapján. A rend 1773-as feloszlatása után 1786-ig a pálosoké lett, majd a következő 27 évben katonai élelemraktár volt, a francia háborúk idején (1805-1809) pedig katonai kórházként szolgált. A városban ma is jelenlévő ciszterci rend 1813-ban kapta meg a rendházat a templommal egyetemben. A II. világháború után diákkollégiumnak foglalták le. Múzeumi kezelésbe 1978-ban került. A tűzfalát (és az Ady Endre utca 2. homlokzatát) díszítő Mátyás-emlékmű Melocco Miklós alkotása, 1990-ben, az "igazságos" király halálának 500. évfordulóján avatták fel.
Megújulnak a Szekfű Gyula utcai egészségügyi épületek is. A 9. szám alatti rendelőintézetet 538 millió forintból újítják fel - a várhatóan 2022 áprilisának végére elkészülő, kibővített, valamint akadálymentesített épületben hét felnőtt háziorvosi és nyolc fogorvosi alapellátásnak lesz új helye. A szomszédos Egészségházat (azaz a Pszichiátriai Gondozó, a Tüdőgondozó, valamint a Bőr- és Nemibeteg-gondozó Intézet épületét) is felállványozták, de ezen munkáltatok részleteiről még semmi biztosat nem tudni.
Az úgynevezett Egészségház 1941-ben készült el Kotsis Iván tervei alapján. A másik épület hasonló korú, de csak 1975 óta működik orvosi rendelőként.
Március 1-jén végre megkezdődött a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság főépületének renoválása. A tervek szerint szeptemberre a tetőszerkezet és a teljes homlokzat is megújul.
A Budai út és a Deák Ferenc utca sarkán álló, hatalmas, neobarokk épületet Szabó József kőművesmester építette az 1920-as években. Eredetileg három emeletes volt, és bérpalotaként funkcionált. A háború után 1956-ig az ÁVH székhelyeként működött. Története során többször is átalakították, legutóbb 1972-ben.
Sajnos nemsokára végleg lekerülnek az óriási neonfeliratok a mintegy húsz éve bezárt Köztárság (lánykori nevén: Alba) Mozi épületéről, amelyben kőtár, kutatóintézet és ideiglenes látogatóközpont kap majd helyet - a belső terek bontása már el is kezdődött. A 3,963 milliárd forintos beruházás keretében egy 350 négyzetméteres pinceszint is létesül - ott fogják tárolni az egykori koronázó bazilika köveit, illetve az Árpád-ház kutatóintézet iratanyagait. A vezető tervező Karácsonyt Tamás.
A moziként és bérházként is funkcionáló, visszafogott modern épület 1939-ben készült el, tervezője Hübner Tibor. Tekintélyes belmagasságú, és igencsak korszerű nagyterme mélyen benyúlt az udvarba - eredeti kialakítása remek akusztikát eredményezett, a nézőtér alatt az akkoriban merőben újszerű légfűtés kiépített csatornarendszere húzódott. Nagy kár érte...
A régi filmszínházzal szemközt (a 2008-ban lebontott Árpád szálló helyén) pedig nemsokára a végéhez ér az ötven lakásos "Belváros Resort" építése. Sajnálatos módon ez a jellegtelen, terjengős (3629 négyzetméteres, valamint 13,5 méter magas) társasház nagyon rátelepszik a Zsuzsanna-forrás apró ligetecskéjére.
Annak idején még volt alkalmam a bontás előtt megörökíteni (igaz, csak telefonnal) a szecessziós jellegű homlokzattal épült házikót (melynek ornamentikája a postapalotáéhoz hasonlított) a Horvát István utca 26. alatt. Helyén egy jellegtelen társasházat húztak fel a közelmúltban.
A Budai út 28-as szám alatt is épült egy új társasház. Ezzel csak az a probléma, hogy - mint a mai épületek zöme - mit sem törődik a környezetével (a szemben lévő ház tervezője legalább próbálkozott, bár nem sok sikerrel...). Véleményem szerint mindenképpen változtatni kellene e tendencián.
Forrásaim:
Rolf Singer
A Nagy Sándor (ma: Ady Endre) utcai Fekete Sas kávéház volt anno a "fehérvári Pilvax" - itt gyülekezett a reformkori fiatalság, és itt olvasták fel 1848. március 16-án a 12 Pontot és a Nemzeti Dalt. Minderről 1992 óta egy szép, domborműves emléktábla tanúskodik - a réz relief a móri Nagy Benedek alkotása.
A székesfehérvári Hosszú temetőben, a kápolna mögött található egy igencsak érdekes síremlék, egy kubista jellegű betonszobor. Sokáig sejtelmem sem volt róla, mégis ki készíthette a korántsem mindennapi műalkotást, ám nemrégiben egyszer csak magától feltárult előttem e rejtély megoldásának kapuja - mintegy ötven kilométerre a várostól.
A szóban forgó szobor a néhai Kisberk Imre megyéspüspök rokonainak fedetlen sírját őrzi. Egy arctalan figura egyik kezében hatalmas kereszttel, melyen egy a hagyományostól meglehetősen eltérően ábrázolt, vitorlaként feszülő korpusz látható. Mellette egy kőtáblán a következő olvasható: "Hittel valljuk föltámadásodat". Roppant egyedi műalkotás, de a szó szoros értelmében véve mégsem egyedülálló, ugyanis egy pontosan ugyanilyen szobrot rejt a váli katolikus temető.
Mielőtt azonban felkeresnénk az említett sírkertet, érdemes megnézni a község legnagyobb nevezetességeit: az Ürményi-kastélyt és a monumentális Hétfájdalmú Szűz templomot. Előbbi egy igazi szellemkastély. Évtizedek óta áll üresen, kihasználatlanul. Pedig kissé szokatlan módon a község belterületén, a főút mentén áll. Ennek egyébként az az oka, hogy miután Ürményi József 1775-ben megkapta a birtokot Mária Teréziától, a korábbi birtokosok, a jezsuiták földszintes rendházát alakíttatta át, és tette meg rezidenciájává. Marosi Ernő művészettörténész szerint az 1800 után befejezett épület "tervezője stíluskritikai alapon a székesfehérvári püspöki palotáéval hozható kapcsolatba" (érdemes jobban szemügyre venni az U alakú épület copf díszítőelemeit és a középső részének megoldását a vasrácsos erkéllyel), más források viszont azt valószínűsítik, hogy az Ürményiek pesti bérpalotáját is jegyző Kasselik Fidél tervezte.
A XIX. században lassan elszegényedett az Ürményi család. 1878-ban a váli kastélytól is meg kellett válniuk, mely Dreher Antal tulajdonába került, aki megszüntette a házikápolnát, és új tetőszerkezetet építtetett. Ettől fogva csupán gazdatiszti lakásként működött az épület, melynek állapota igencsak leromlott a harmincas évek végére. 1944-ben a német katonák használták szálláshelyként, majd jobboldali szárnyában hadikórházat rendeztek be. A renoválásra csak 1960-ban került sor, egy évvel később mezőgazdasági szakiskolát létesítettek a kastélyban. Később egy ideig községi könyvtár működött a falai között, majd a Vajda János Emlékmúzeumnak adott otthont.
Vál nemrég felújított katolikus templomát ugyancsak Ürményi József építtette. Az 1819 és 1824 között épült, klasszicista remekmű a megye második legnagyobb imaháza! De e méreteivel hivalkodó épület meglehetősen puritán küllemű. Nyeregtetővel fedett egyszerű, hosszanti tömegét kétoldalt íves záródású kereszt hajó-szárak bővítik, tornya nincs. Főhomlokzatához négy ión oszlopos portikusz csatlakozik, melynek timpanonjában egy a "Kulcsok átadása" jelenetet ábrázoló dombormű látható - e szerény díszítmény a XIX. századi magyar szobrászat egyik legkiemelkedőbb alakjának, Ferenczy Istvánnak a munkája. Az építész kilétét azonban homály fedi. Károlyi Antal Ybl-díjas építész úgy vélte, Engel Ferenc* tervezte a templomot - érvei között szerepel többek között a csákvári Esterházy-kastély, a gannai Szent Kereszt felmagasztalása templom, valamint a kismartoni Leopoldinum. Azonban ma már tudjuk, hogy ezeket az épületeket valójában Charles Moreau tervezte, Engelt csupán építési felügyelőként alkalmazták az Esterházyak. Nos, talán Válon is a neves francia építész tervei alapján irányította a munkálatokat. Mindenesetre az elkészült templom igen nagy hatással volt a Fejér megyei születésű Pyrker János egri érsekre, aki az egri főszékesegyház építése előtt építészével, a Moreau mellett tanult Hild Józseffel együtt ellátogatott Válra, hogy tanulmányozzák az épületet.
*Nincs konszenzus a mester eredeti nevével kapcsolatban sem, Sisa József művészettörténész Franz Anton Engelként említi, egyes forrásokban viszont Josef Franz Engelként szerepel. Itt-ott egy Heine nevű tervezőtársról is írnak (néhol kizárólag őt nevezik meg a templom tervezőjeként), neki a következő névváltozatai bukkannak fel: Heine Ferenc-Franz Heine, Heine (János) Ágost, Heine Ágoston.
A főhomlokzat fülkéiben lévő szobrok jól láthatóan nem klasszicista alkotások. Ezek a betonfigurák Till Aranka alkotásai, és 1974-ben kerültek ide. A baloldali Beethoven alakja, aki 1806-ban a közeli Martonvásáron vendégeskedett (a talapzaton látható római szám valószínűleg a híres komponista legjelentősebb szerzeményére, a 9. szimfóniára utal), míg a jobboldali egy rendhagyó Szent István király-ábrázolás kettős kereszttel, ásóval...
Bent az oldalfalak, illetve a mennyezet grisaille festményeit Wagner József készítette 1845-ben - ezek teljes körű restaurálása még várat magára. A fiókos dongaboltozatos, egyenes záródású szentély előtti kupolával fedett szakaszt egy-egy félkörív alakú kápolna szélesíti ki - a déli mellékoltár képe, mely az utolsó vacsorát ábrázolja, Josef Schaeffer munkája, szemben Mária mennybemenetele látható, amelyet Molnár József festett 1852-ben. A diadalív északi pillérén egy újabb Ferenczy-alkotás, Az üdvözült lélek c. szobor, déli pillérén a fafaragással készített, hengeres klasszicista szószék foglal helyet (sajnos ottjártamkor hatalmas fenyők takarták az említett műremekeket). A főoltár korinthoszi oszlopok tartotta, timpanonos aediculájában pedig még egy Schaeffer-festmény látható, címe: Krisztus a kereszten, Szűz Mária, Evangelista Szt. János és Mária Magdolna.
Ami igazán különleges, az a Keresztút, mely - a homlokzati szobrokhoz hasonlóan - Till Aranka munkája. A művésznő stációi teljes mértékben szakítanak a hagyományos ábrázolásokkal: a falakon körben elhelyezett állomásokat csupán Jézus tömbszerű bronz alakja és a fa kereszt alkotja. Sallangoktól mentes, lényegre törő alkotások. Eredetileg a gyöngyöspatai plébánia megbízásából készültek 1971-ben.
A templom mellett még egy Till-szobor. Nem mindennapi kompozíció, de felettébb kedves kis alkotás: Mária boldogan, finom mosollyal az arcán figyeli és segíti a kis Jézus első lépéseit, mindeközben az anya alakja háromszöget (mely a Szentháromság jelképe), a gyermeké pedig keresztet formál. A mű eredetije a pannonhalmi bencés apátság udvarán áll, és a Magyarok Nagyasszonya címet viseli (Válon a Pannonhalmi Szűzanyaként ismerik). A szobor mögött egyébként egy XV. századi emlék, a korábbi gótikus templom harangtornya áll.
A templom rejtett dísze, melyről tulajdonképpen sehol sem tesznek említést, egy a szentély hátfalához illesztett hatalmas relief. Bevallom, rajtam ki fogott ez a mű. Szerencsére van egy tábla a talapzaton, így nem maradtam válasz nélkül: Szent Sebestyént ábrázolja, és 1974-ben készítette a művésznő.
A templomtól a temetőig a kálvária stációi kísérik utunkat. Az eredeti stációképeket még Ürményi József ajándékozta, de azok megsemmisültek a II. világháborúban, egészen pontosan 1944. december 23-án, amikor német Messerschmidtek bombázták a templom környékét. A jelenlegi, bádoglemezre festett képeket Kárpáti József festőművész, a martonvásári Művészeti Iskola tanára készítette úgy 30 éve.
A kizárólag télen látható, bádogkorpuszos-fakeresztes kálvária előtt egy ismerős szoborra bukkantam. Semmi kétség, Till Aranka készítette a Kisberk család síremlékét.
Till Aranka (művésznevén Till Aran) 1909. október 13-án született Hódmezővásárhelyen a család negyedik lánygyermekeként (a tévedések furcsa játékának köszönhetően születési anyakönyvi kivonatában a 12-e szerepel, keresztlevelébe pedig először Aranyka lett beírva). Édesapja nyomdokaiba lépve fényképész lett, de idővel rájött, hogy kevés számára a két dimenzió. A szobrászattal 1955-ben kezdett el foglalkozni autodidaktaként. Művészetének sajátosságai már első munkáin is felfedezhetőek, formavilága - melyet a tovább nem osztható felületek egymásba kapcsolódása, a tér síkokra tagolása jellemzi - gótikus, kubista és expresszionista vonásokat tartalmaz, de ez nem tudatos választások eredménye - mindvégig befolyásmentesen alkotott teljesen elhatárolva magát az izmusoktól - különleges művészete nem szorítható stílusok vagy irányzatok béklyói közé. Tüskés Gábor irodalomtörténész szerint "a magyar képzőművészetben nehezen lelhetünk előképeire, legföljebb a lírában van párja": Pilinszky János "tömör versformákban lecsapódó, végtelen magányt és szenvedést tükröző" költészete.
Prokop Péter pap-festő így jellemezte a művésznőt: "Konok természet (...), Tenyeres-talpas, kétkezi valaki. Beszéde is rövid, darabos. Ha elmondta a lényeget, elhallgat. A guruló és a megtorpanó szikla beszél így. Aztán csönd, s a csöndben beszélnek a szobrai tovább. Szereti az ősformákat, amelyekkel elindult a kőbaltás ember. Nincs nála finomkodás, és mégis mérhetetlenül finom. Elhagyja a fölöslegest. Funkcionális és monumentális."
A fájdalomtól U alakúra görbült korpusz először az 1966-os Crucifixus c. művén jelent meg, mely életművének egyik legkiemelkedőbb alkotása. Mikor kilenc éves volt, nővére, Mari egyszer annyira átfázott, hogy sokizületi gyulladást kapott. Ettől kezdve nagyon sokat betegeskedett, de lélekben mindvégig erős maradt - úgy tartotta, a ránk rótt szenvedés "nem azért van, hogy elfussunk előle, hanem hogy általa tisztuljon a lélek." Tüskés szerint "ennek az aktív, engesztelő, önfelajánló szenvedésnek drámai megnyilatkozása a szobor."
Válra a helyi plébános hívta meg 1973-ban, méghozzá azért, hogy rendezzen egy a munkásságát összegző, állandó kiállítást a templomban, a templomkertben, a katolikus temetőben, valamint az Ürményi-mauzóleumban. Horváth Kálmán 1958-ban került a váli plébánia élére. Az odaadó lelkipásztori munkán túl helytörténeti kutatásokat is végzett. 1975-ben egy papi kurzustalálkozóra tartva, szívrohamban halt meg. Sírját a művésznő Jó pásztor-szobra díszíti.
Az öreg temető régi sírjai között kapott helyet Till Aran egyik legérdekesebb szobra, az Igen-igen, nem-nem c. négyalakos kompozíció. A mű címe egy Bibliából vett idézet - Jézus a hegyi beszédben tanítványai elé tárja a parancsot: "Beszédetek legyen: Igen, igen; nem, nem." (Máté 5,37). Az egyenarcú figurák egymástól kilencven fokkal elfordulva, egy képzeletbeli négyzet oldalain helyezkednek el. Az egymásnak háttal állók azonos választ adnak: ketten igenlően széttárják, ketten elutasítóan összezárják karjaikat. Az alkotás nyílt állásfoglalásra kényszerít: nincs helye a nem tudomnak, a talánnak.
A temető északi szélén, a fák sűrűjében található Szent Margit figurája. A fejrészt (mely a a tiszadadai Till Aran Múzeumban található) már 1958-ban megmintázta, de a teljes alakú szobor elkészítésére csak az állandó kiállítás alkalmával nyílt lehetősége. Árpád-házi Szent Margit a szelídség és alázatosság mintaképe, illetve az önfegyelmezés és keresztény szeretet példaképe. A váli Margit magassága jócskán meghaladja az emberi termetet - mindez a szent erkölcsi nagyságát hivatott jelezni - ám alázatosan lehajtja fejét, így szeretetteljes tekintete mégis az emberre vetül.
A váli temető kápolnáját Burger János helyi lakos építtette 1892-ben - eredetileg családi sírbolt céljaira, csak 1944-ben alakították át ravatalozókápolnává. Oltárát a temető régi sírköveiből állították össze, falfestményeit a Szatmári egyházmegyében szolgáló, de váli születésű Körmendi Béla áldozópap készítette - úgy tudni, az oltár fölé a Feltámadt Krisztust, jobboldalra Szent Mihály arkangyalt, baloldalra pedig a Halál angyalát festette, de ebből mára már nem sok minden látható.
Az épület törtvonalú oromzatának fülkéjében eredetileg egy angyal szobor állt, de a háborúban az is elpusztult. A helyére Till Aran Hunyai Krisztus c. szobra került 1974-ben.
Az 1834-ben a Szent Kereszt feltámadásának, Szent Józsefnek és Nepomuki Szent Jánosnak a tiszteletére felszentelt Ürményi-mauzóleumot a már említett Károlyi Antal a következőképp méltatta: "európai mércével mérve is klasszicista építészetünk gyöngyszeme". A magas lábazaton álló, kör alaprajzú, lapos kupolás építmény aediculás bejáratához kőpárkányokkal szegélyezett, impozáns lépcsősor vezet; a koronázópárkány alatti képszékben pedig empire stílusú, füzérdíszes fríz látható. Mint a templom, valószínűleg ez is Charles Moreau tervei alapján épült.
A kőpárkányokon a Pelikán és a Meditáció c. szobrok kaptak helyet, mindkettő eredetije 1962-ben készült bronzból. A fiókáit saját vérével tápláló pelikán a XII. század óta a legkedveltebb keresztény szimbólumok egyike, az önfeláldozás, a megváltás és a feltámadás jelképe, mindemellett ismeretes, hogy Velemér román kori templomának nyugati falán - melyet a középkori néphiedelem szerint a legjobban kellett óvni az ártó szellemektől - védelmező feladatot is ellátott. Ez a kettősség Till Aran szobrán is jól megfigyelhető: a magát megsebző anyapelikán nem csak életet ad, kitárt, de enyhén befelé hajló szárnyaival védelmet is nyújt utóda számára. De ugyancsak kettősség jellemzi Meditáció c. művét, melynek székébe süppedt, magába mélyedő alakja szinte eggyé válik ülőalkalmatosságával: a szobor felépítése - mely Tüskés szerint "egy, a román stílusból még éppen csak bontakozó, súlyos gótikus székesegyház architektúrájához hasonlítható" - szimmetrikus, önmagában voltaképp minden részlete nyugodt, a mű egésze mégis hatalmas belső feszültséget sugároz. Formai megoldásairól a híres Amerigo Tot egyszer a következőt találta mondani: "Egy iskolázatlan szobrászművész véletlenül, belső intuícióból rájött egy olyan harmóniaszabályra, amelyet sok szobrász hosszú gyakorlat után sem tud ilyen sikeresen eltalálni."
A kápolna oltára asztalszerű kő építmény hatalmas fából készült kereszttel, melynek szépen kidolgozott korpuszát egy pesti szobrászművész, egy bizonyos Papp H. készítette 1834-ben. A belső falakat Wagner József empire stílusú szekkói díszítik - architektonikus keretek között négy szimbolikus festmény: A halál, Az ítélet, A leláncolt pokol és A boldog örökkévalóság.
A kápolnában csupán néhány bronz miniatúra található Till Aran alkotásaiból (minden jel arra mutat, hogy több is volt, de rejtélyes módon nyomuk veszett). Ha tehette, ezt az anyagot használta, mivel - Tüskés Gábor szavaival élve - "pontosan átveszi a gyorsan, egyszerre mintázott agyag benyomkodásait, üregeit és domborulatait, a cizellálatlan felületek pedig pontosan megőrzik a homok öntőformák szemcsés felszínének lenyomatait". Szerényebb anyagi lehetőségei miatt kezdetben szinte csak ilyen kisplasztikákat készített. Tulajdonképpen ezen korai alkotásainak kis méretéből fakad a formák egységes elnagyoltsága: nagyobb méretekben is alig tagolt tömbszerkezeteket hozott létre ahelyett, hogy felesleges, a megértést voltaképp nem szolgáló részletekkel ruházta volna fel figuráit. A képen látható alkotások címei: ...Ilyeneké... (1962), Szent Rita (1974), Lantos (1971), Kanász (1965).
A kegyúri kripta viszont rengeteg Till Aran-alkotást rejt. Szinte lehetetlen mindet bemutatni, néhány érdekességről viszont mindenképp érdemes szót ejteni. Ám előtte meg kell emlékezni a kripta "lakóiról". Itt nyugszik többek között ürményi Ürményi Vince (1785-1814) császári királyi kapitány; ürményi Ürményi János (1748-1816) királyi táblai ülnök; ürményi Ürményi Sarolta; ürményi Ürményi Imre (1790-1822) kerületi táblai ülnök; ürményi Ürményi József (1741-1825) országbíró, státusz-miniszter, "a haza nagy polgára, az egyház vallásos fia, a tudomány buzgó terjesztője, nemzetségének fényje"; ürményi Ürményi Józsefné komjáthi Komjáthy Anna (1751-1830) csillagkeresztes hölgy; ürményi Ürményi Józsefné tolnai Festetics Amália (megh. 1840) csillagkeresztes hölgy; ürményi Ürményi Lászlóné gróf Keglevich Alexandra (1820-1841); ürményi Ürményi Nepomuk János (1778-1843) császári királyi kamarás és tábornok; ürményi Ürményi Miksa (megh. 1843) királyi helytartó tanácsos, császári királyi kamarás; ürményi Ürményi Ferenc (1780-1858), a Leopold császári rend középkeresztes vitéze, császári királyi kamarás és belső titkos tanácsos, a magyar Szent Korona utolsó őreinek egyike; ürményi Ürményi Margit kisasszony (1859-1862); ürményi Ürményi Jozefa (1781-1869), mohai Kerekes Timót altábornagy özvegye; ürményi Ürményi József (1807-1880) Fejér vármegyei alispán, császári királyi kamarás, alnádor, Zala vármegyei főispán; ürményi Ürményi Bernát (1859-1912); valamint Rákóczi János (megh. 1988).
Alfa és Omega
Till Aran a hódmezővásárhelyi művelődési ház rajz- és szobrász szakkörében - Füstös Zoltán tanítványaként - sajátította el a gipszöntés technikáját. Legelőször nagybeteg nővérét, Marit mintázta meg: "Ezen a szobron tanultam meg a nagy műveletet. Mari sokkal szebb volt, mint ezen a szobron, de csak ilyet tudtam gyúrni." A művésznőt különösen szoros kapcsolat fűzte nővéréhez, aki a karjai között halt meg 1964. május 21-én - minderről így írt tizenkét évvel később: "Nagyon sajnáltam Marit, hogy annyit szenved. Védtem, óvtam, dédelgettem, amíg élt. Csodálatos emberré vált. Jó, igaz, türelmes, alázatos, szép, szorgalmas, jószívű volt. Biztos, hogy a sok szenvedés csiszolta olyan tökéletessé. (...) Ha akad bennem parányi jó is, azt tőle tanultam".
A Miserere (latin, jelentése: Könyörülj!) című, imára összekulcsolt kezeket ábrázoló szobor betonból készült, nagyméretű példánya díszíti a családi sírt a hódmezővásárhelyi katolikus temetőben. Ott nyugszik az édesapa, Till Viktor - a Párizsban aranyérmet nyert, de a vásárhelyi művészkör által soha be nem fogadott fotóművész, aki 1933-ban elhagyta a családot, és Szegedre költözött, ahol aztán 1945-ben szegényen és magányosan halt meg, a saját keze által - és az édesanya, Sebestyén Mária, valamint lányaik: Elza, Emma, Mária és maga a síremlék alkotója, Aran(ka) is, aki 1996 május 9-én szenderült jobb létre.
"Hogy is születnek [a szobraim]? Sokan megkérdezték már ezt tőlem. Van, amelyik pillanatok alatt kész bennem, de van olyan is, amelyiket tíz évig hordtam magamban, mint a Három igazság-ot. Amikor a halálverejtéket törülgettem Mari arcáról és meghalt, akkor jött elém a három fej. Az első a fogamzás pillanata, a második a halál pillanata, a harmadik az Isten elé jutás pillanata. Három csupasz fej ezt elmondja."
Négy évvel testvére halála után készült el a Halálfélelem - Szép halál ellentétpárja. E mű - ahogy Tüskés Gábor oly találóan megfogalmazta - "a megsemmisüléssel küzdő ember félelmével a halálban megnyugvást keresőket állítja szembe". Az első fej Kohán György, a másik Mari vonásait viseli. Kohán 1962-től az 1966-ban bekövetkezett haláláig közeli barátságban állt Till Arannal, és több festményét is a művésznő szobrai inspirálták.
"Halott és koporsó, drapéria és halottvivők egyetlen hatalmas tömbbe olvadnak össze" - írja Tüskés az 1964-ben készült, A hős temetése címet viselő szoborról, melyet nem csak a téma köt össze a jobboldalt látható Halottvivő fejjel. Egyszer felvetődött annak a gondolata, hogy egy síremlék készüljön az előbbi kompozíció felnagyításával. Ehhez készült ez a "kérlelhetetlen, szögletes" vonásokkal felruházott fejtanulmány.
A Megfeszítve című alkotását, mely Krisztus bal kezének utolsó rándulását ábrázolja, legelőször 1959-ben formázta meg; a kriptában két példánya is megtalálható. Egyike azon Till-alkotásoknak, melyek megihlették Kohán Györgyöt - legelőször 1959-ben Tanulmány az Invocatióhoz című festményén jelenik meg, öt évvel később már fő alkotó eleme a tryptichonnak komponált, monumentális méretű Invocatiónak.
Nini, egy ismerős! Tüskés Gábor könyvéből kiderül, hogy a templom egyik fülkéjében is látható Beethoven-szobor valódi címe XI. szimfónia, és a legelső példány 1961-ben készült bronzból. Az említett iromány hívta fel rá a figyelmem, hogy az Örömóda szerzőjének alázatos figurája - míg a bal kezét a szívére helyezi - a jobb kezében egy emberpárt emel a magasba. Hát persze! A zene felemel. (Engem személy szerint Frida Kahlo Az idő repül című önarcképére emlékeztet, mely ugyanilyen nemes egyszerűséggel jelenít meg egy szintén kissé elcsépelt, mégis nagy igazságot hordozó szólást.) Az alkotó életében egyébként igen fontos szerepet játszott a zene - ugyancsak erről vall az 1971-es Éneklő ifjú.
Vallásos témájú szobrai nem pusztán bibliai illusztrációk, egyúttal a művész lelkivilágának tükrei. Az evangéliumok vérfolyásos asszonya 12 éve szenvedett, de hitt Jézus csodatévő erejében: "Ha csak ruháját érintem is, meggyógyulok". Jézus megfordult, ránézett, és így szólt: "Bízzál leányom, a hited meggyógyított." (Máté 9,22) Efféle csodás gyógyulásban hitt Till Aran is, kinek szintén kemény élet jutott sorsul, csak épp nem testileg, lelkileg szenvedett. Szobra azt a feszült pillanatot ragadja meg, amikor a térdelő asszony az érintés után bocsánatkérően visszahúzza kezeit, és megrendülve hallgatja a Megváltó szavait.
Végezetül szeretnék még megmutatni néhány érdekességet a temetőből és a templom környékéről. Elsőként a mészkőből készült temetőkeresztet, mely elsősorban igencsak tekintélyes méretével hívja fel magára a figyelmet. Sajnos az alkotója nem ismert, csupán annyit tudni, hogy Ürményi Nepomuk János állíttatta 1837-ben.
Vál egyik leghíresebb szülötte Kokas Ignác festőművész. Az úgynevezett gesztusfestészet egyik legkiválóbb hazai képviselője 2009-ben hunyt el. Szülei (id. Kokas Ignác harmadik generációs asztalosmester és Baumann Mária) mellé temették el; sírját egy torzó fedi, mely a látszat ellenére nem egy régi szobormaradvány, a művész özvegye, Kósa Judit készíttette.
Egy soha meg nem történt pillanat mementója a temető legszebb síremléke. Sajnos szignót nem találtam rajta, csupán annyit sikerült megtudnom, hogy egy hivatalnok feleségének emlékére készült, aki gyermekszülésben vagy gyermekágyi lázban hunyt el.
A templom előtti feszület nagyon régi, 1778-ban állíthatták. Eredetileg az imaházzal szemközti katolikus iskola oldalfalában volt, onnan valamikor a hatvanas években szedték ki, és került mai helyére. A Szentháromság-emlék már bő száz évvel fiatalabb: 1887-ben állíttatta egy bizonyos Homán János. Különlegessége, hogy gótizáló posztamensét egy angyal-relief díszíti. 2003-ban Kárpáti József restaurálta.
A Váli-víz Kétlyukú-hídja mellett, egy kubusra helyezett toszkán oszlopon áll a megye egyetlen öntöttvasból készült Nepomuki Szent János-szobra. A XIX. század közepéről származó figurának sajnos hiányzik a jobb keze (csak a vértanúság szimbóluma, a pálmaág maradt a helyén), bal kezéből pedig eltűnt a szent elmaradhatatlan attribútuma, a feszület.
Vál I. világháborús emlékműve a nagyszerű Erdey Dezső egyik legkorábbi alkotása (tulajdonképpen a művész első köztéren felállított katonaszobra - a második Baracskán, a harmadik Bicskén található). Az 1928. november 4-én felavatott hősi emlék 127 elesett váli katona nevét őrzi. Leleplezésénél jelen volt többek között dr. Havranek József alispán, Dreher Jenő nagybirtokos, József főherceg, valamint Kokas Ignác festőművész édesapja mint ipartestületi elnök. Felújítására először a millennium évében került sor, legutóbb 2015-ben restaurálták.
Legvégére hagytam a Rákóczi utca és a Tordasi út sarkánál található, 1906-ban emelt feszületet. Tény, hogy egy egyszerű vaskorpuszos kőkeresztről van szó, de helyzeténél fogva - mivelhogy egy lakóház udvarán áll - mégis érdekes.
Köszönettel tartozom Szabó Évának, a Vajda János Általános Iskola igazgatójának! Tőle tudtam meg, hogy a templomban és a mauzóleumban is találhatók Till Aran-szobrok, ő nyitotta ki nekem az említett épületeket, és mindemellett sok-sok értékes információval is ellátott.
Forrásaim:
Rolf Singer